Az ENSZ-nek aktív szerepet kell vállalnia a béketeremtésben

Az ukrajnai háború egyre durvábbá válik, ezért fontos, hogy az ENSZ még aktívabb szerepet vállaljon a béketeremtésben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.

A tárcavezető az ENSZ-közgyűlés békeépítési tevékenységének finanszírozásáról szóló ülésén felszólalva kiemelte: olyan országból jön, amelynek több biztonsági kihívással kell szembenéznie, hiszen a szomszédságában háború folyik.

Nekünk, akik a hetvenes évek vége felé vagy annál később születtünk, „legitim várakozásunk volt, hogy életünk során nem kell háborúval szembenéznünk a szomszédságunkban” – mondta, hozzátéve: ez a legitim várakozás azonban az utóbbi időben „elillant”.

Kijelentette: „mi, magyarok nem akartuk ezt a háborút a szomszédságunkban, és nem akarjuk, hogy ez a háború folytatódjon; békét akarunk”. A miniszter azt mondta: az Ukrajnában folyó háború minden egyes másodpercben a biztonságunkat kockáztatja. Ilyen helyzetben

a kormány elsődleges felelőssége, hogy Magyarországon békét tartson és garantálja a magyarok, Magyarország biztonságát.

Szijjártó Péter sürgette a nemzetközi közösséget, tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést azért, hogy a háború a lehető leghamarabb befejeződjön, és ne terjedjen túl Ukrajna határain.

Emlékeztetett: azért, hogy elkerüljék Magyarország érintettségét a háborúban, úgy döntöttek, nem szállítanak fegyvereket, és nem engedik át azokat Magyarország területén. Ha az ellenkezőjét tették volna, akkor azt kockáztatták volna, hogy Magyarország részesévé válik a konfliktusnak – vélekedett.

Kitért rá: ártatlan emberek halnak meg Ukrajnában, több millióan pedig arra kényszerülnek, hogy elhagyják a lakhelyüket. Szomszédos országként Magyarország 640 ezer menekültet fogadott be eddig Ukrajnából, akiket elláttak, akiknek szállást adtak, és azoknak, akik tovább maradnak, munkát, a gyermekeiknek oktatást biztosítanak – mondta. Hangsúlyozta: mindenkit be fognak engedni Ukrajnából.

Megjegyezte: a Magyarország által adott humanitárius segélyek már meghaladták az ezer tonnát, és folytatják a segítségnyújtást. A miniszter azt is sürgette, hogy humanitárius folyosók nyíljanak meg, mert a civileknek lehetővé kell tenni azon városok és régiók elhagyását, amelyek ostrom alatt állnak. Ezért támogatják azt a javaslatot, amely humanitárius kapcsolattartó csoport felállítását célozza – mondta.

Hangsúlyozta:

az Egyesült Nemzetek Szervezetének még aktívabb szerepet kell vállalnia az ukrajnai béketeremtésben.

Magyarország továbbra is biztosítani fogja azokat a körülményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt megfelelően működjön, és az a magyar politika, hogy nem küldenek fegyvereket, biztonságos lehetőséget biztosít arra, hogy Ukrajna és Magyarország határát a humanitárius segélyek átlépjék – mondta.

Közölte: a háború egyre durvábbá válik, és ha nem tudják elérni, hogy minél hamarabb vége szakadjon, akkor a következmények még tragikusabbak lesznek. Ezért lényeges, hogy az ENSZ-ben elkezdjék aktivizálni a béketeremtő hatásköröket annak érdekében, hogy békét teremtsenek Ukrajnában, ehhez pedig a béketeremtési alap fontos eszköz lehet – magyarázta Szijjártó Péter.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának február 24-i kezdete óta mintegy 2,3 millió ukrajnai állampolgár, vagyis az elmenekültek 44 százaléka kért nemzetközi védelmet az Európai Unió valamelyik tagországában – közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége szerdán.

A máltai központú EU-ügynökség jelentésében közölte, hetente átlagosan csaknem 300 ezer Ukrajnából érkező menekült kér ideiglenes védelmet az Európai Unióban.

Azt írták, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta mintegy 4,6 millió Ukrajnából érkező menekült lépett az Európai Unió területére, abból a mintegy 5,3 millióból, akik elhagyták az országot. Lengyelországba több mint 2,9 millió, Romániába mintegy 800 ezer, Magyarországra több mint 500 ezer, illetve Szlovákiába 360 ezer menekült érkezett.

Az uniós ügynökség elemzése szerint az eddig ideiglenes védelmet kérő ukrán állampolgárok kétharmada nő, a kérelmezők között alig van felnőtt kísérő nélküli kiskorú.

Emlékeztettek: az átmeneti védelemben részesülők a többi között egy és három év közötti, úgynevezett kezdeti tartózkodási engedélyt, munkavállalási jogot, valamint egészségügyi kezeléshez, szálláshoz és szociális ellátáshoz való hozzáférést kapnak, a gyermekek pedig közoktatásban részesülhetnek.

A védelemben részesülőknek a felsorolt kedvezmények eléréséhez nem kell menedékjogot kérniük, ami hosszabb eljárást igényelne – közölték. Ezzel összefüggésben a jelentéstevők megjegyezték: február 24. és április 24. között az ukrán állampolgárok mintegy 21 700 menedékkérelmet nyújtottak be az EU tagországaiban.

Ez az unió területére ebben az időszakban belépő ukránok kevesebb mint 1 százalékát jelenti.

A legtöbb, mintegy 9000 kérvényt március első hetében, közvetlenül a háború kezdete után nyújtottak be. A kérelmek száma ezután jelentősen visszaesett, mivel az Európai Unió március 4-én életbe léptette az ideiglenes védelemről szóló irányelvet.

Az ideiglenes védelmet biztosítása révén a háború elől menekülők a gyorsított eljárás lefolytatását követően tartózkodási engedélyhez jutnak, valamint hozzáférést az oktatáshoz és elhelyezkedési lehetőséget az uniós munkaerőpiacon.

A konfliktus miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő ukrán állampolgárok és Ukrajnában élők, valamint családtagjaik az Európai Unió egész területén jogosultak védelemre. Az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó olyan nem ukrán állampolgárok és hontalanok, akik nem tudnak visszatérni származási országukba vagy régiójukba, szintén védelemben részesülnek az EU-ban.