Moszkvával szembeni erőteljes fellépést helyezett kilátásba Hollandia

Vlagyimir Putyin orosz elnök óriási hibát követett el azzal, hogy újból háborút hozott az európai kontinensre – fogalmazott Rutte a Morawieckivel folytatott tárgyalásokat követő sajtókonferencián. A holland kormányfő méltatta az ukrán nemzet hősies védekezését. Putyin az Európai Unió és a NATO határozott lépéseivel is szembesül – tette hozzá. Bírálta a szuverén és demokratikus nemzettel szembeni orosz agressziót, majd hozzátette: készen állunk arra, hogy a szavakat tettekké kovácsoljuk át, és minél erőteljesebben sújtsuk az orosz rezsimet.

Konkrétan a holland kormányfő szankciókat és fegyverszállítást említett, kilátásba helyezve azt is, hogy megvizsgálják a kikötők bezárását, valamint a kőolaj- és gázszállítmányokat érintő szankciók további lehetőségeit. 

Rutte Lengyelország és más szövetségesek légterének  védelmét szolgáló fegyverek szállításáról is szót ejtett. Március végéig pedig a NATO-nak az Air Policing fedőnevű légtérvédelmi missziója bővítéséről döntenek – helyezte kilátásba, hozzáfűzve: az ügyről kedden Recep Tayyip Erdogan török államfővel tárgyal. A holland kormány február végén  döntött úgy, hogy páncéltörőket, rakétákat, rakétavédelmi rendszereket és más fegyvereket szállít Ukrajnának. A varsói sajtóértekezleten Rutte megerősítette: országa ukrajnai menekülteket fogad be. Eddig ötszáz fő érkezett Hollandiába, összesen pedig ötvenezer férőhely áll rendelkezésre.

További fegyverszállítmányokkal is támogatja majd Németország Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben – jelentették be hétfőn Berlinben. Steffen Hebestreit kormányszóvivő tájékoztatóján kifejtette, hogy a német hadseregnek (Bundeswehr) nemigen vannak nélkülözhető fegyverei vagy egyéb felszerelése, ezért a kormány német gyártóktól vásárolt új fegyverekkel támogatja Ukrajnát. Aláhúzta: a különböző fegyverrendszerek alkalmazásáról szóló viták közben nem szabad megfeledkezni arról, hogy Ukrajnában orosz invázió zajlik, egy támadás, amely sérti az ország területi épségét és szuverenitását, egy rettenetes háború, amely sok halottal, sok sebesülttel és sok szenvedéssel jár. A tervezett támogatás pénzügyi vonatkozásairól Andrea Sasse, a külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a kormány tevékenysége illeszkedik az Európai Unió törekvéseihez.

A közösség eddig ötszázmillió eurót különített el az ukrán hadsereg védelmi képességének fejlesztésére, és a külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán megduplázzák ezt az összeget

– ismertette a szóvivő.

Steffen Hebestreit a szállítások ütemezéséről és a szállítmányok pontos tartalmáról szóló kérdésekre azt mondta, hogy kénytelen elvontan fogalmazni, és csak annyit tud elárulni, hogy az eddigi szállítmányokhoz igazodva állítják össze az újakat, és az átadás-átvétel lebonyolítása előtt biztosan nem közölnek részleteket. Az adatokat nélkülöző tájékoztatás indoklásaként utalt Christine Lambrecht védelmi miniszter két vasárnapi – egy rádiós és egy televíziós – interjújára, amelyben a tárcavezető elmondta, hogy az első szállítmányok esetében az indulási időpontok és az útvonalak nyilvánosságra kerültek, amelynek következtében életveszélynek voltak kitéve a szállításban közreműködő emberek.  Ezt el kell kerülni, és gondoskodni kell arról, hogy a fegyverek megérkezzenek oda, ahol sürgősen szükség van rájuk. – Ezért nem beszélünk nyilvánosan a fegyverek számáról, sem arról, hogy mikor és milyen úton szállítják őket – jelentette ki a védelmi miniszter az ARD országos köztelevízióban. A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban arról is szólt, hogy az orosz erők a támadás mellett természetesen felderítést is végeznek, figyelik, hogy milyen mozgások zajlanak, ezért a kormány nem közöl részleteket, mert nem kívánja orosz célponttá tenni a szállítmányokat.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

A kormány adatai szerint az első szállítmány ezer  páncéltörő fegyverből és ötszáz Stinger légvédelmi rakétából állt. A második szállítmány sajtóértesülések alapján 2700 darab Strela típusú, vállról indítható szovjet légelhárító rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak. A berlini vezetés a háború első napjaiban a fegyverszállítások mellett arról döntött, hogy engedélyezi Hollandiának nlgyszáz német gyártmányú páncéltörő fegyver továbbexportálását Ukrajnába, és hozzájárul, hogy Észtország átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D–30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel. A szövetségi kormány azt is elhatározta, hogy felállít egy százmilliárd eurós (37 300 milliárd forint) pénzügyi alapot  Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordít védelemre. Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz támadás fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

Mindeközben  az ukrán fegyveres erők több térségből számoltak be hétfőn az orosz csapatoknak okozott veszteségekről, közben polgári áldozatok hozzávetőleges számáról is érkeztek jelentések. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred közölte, hogy egy nap alatt 17 orosz katonát öltek meg a harcokban, továbbá megsemmisítettek két orosz harckocsit és egy Raptor típusú hadihajót. Ezenfelül fegyvereket is zsákmányoltak, egyebek mellett RPG–30 és Fagot típusú páncéltörőket, valamint Kord típusú nagy kaliberű golyószórót. Denisz Prokopenko, az Azov parancsnoka az UNIAN hírügynökség szerint eközben arról is beszámolt, hogy Mariupolban naponta nő a civil áldozatok száma, és mostanra meghaladta a háromezret. Hozzátette, hogy az áldozatok pontos számát senki sem tudja, mert névtelen tömegsírokba temetik el őket.

Sok holttest hever az utcákon temetetlenül, de vannak még túlélők a romba dőlt házak alatt is

– tette hozzá az ezredparancsnok.

Az ukrán vezérkar hétfőn a Facebokon azt állította, hogy az ukrán erők felrobbantottak egy Tor M1 típusú légvédelmi rakétarendszert. Azt nem közölték, hogy hol. A kelet-ukrajnai hadműveleti-taktikai csoport hétfőn közölte, hogy vasárnap megsemmisítettek egy modern RB–341V típusú elektronikai zavaró állomást, amelyről fotót is közzétettek a Facebook-oldalukon. Az RB–341V (Lir–3) elektronikai zavaró állomás rendeltetése mobiltelefon-hálózatok megfigyelése, az adattovábbítás lehallgatása, rögzítése, mobil adótornyok rendszerazonosítói, földrajzi helyzetének azonosítása, valamint az elfogott adatok továbbítása. A elektronikai hadviselési rendszer Orlan-10 típusú drónnal, azaz pilóta nélküli repülőeszközzel van felszerelve. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Telegram üzenetküldő portálon arról számolt be, hogy a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében az ukrán erők felszabadítottak egy falut. A tanácsadó szerint az oroszok személyi veszteségeket szenvedtek el, az ukrán csapatok fegyvereket, felszereléseket és dokumentumokat foglaltak le.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester eközben hétfőn azt közölte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i kezdete óta mostanáig 65 polgári személy vesztette életét az ukrán fővárosban és csaknem háromszázan sérültek meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai közszolgálati műsorszolgáltatóknak adott hétfői interjújában ultimátumnak nevezte az orosz javaslatokat, és leszögezte, hogy ezek elfogadhatatlanok Ukrajna számára. „Mindannyiunkat el kell pusztítaniuk, akkor teljesül az ultimátumuk” – jelentette ki az elnök hangsúlyozva, hogy például Harkivot, Mariupolt vagy Kijevet feladni sem ő, sem az ott élők nem hajlandók. Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy a Kreml fő követelései Ukrajna semleges státusa, a Krím Oroszországhoz tartozásának és a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” függetlenségének elismerése. Ezekből kizárólag az ország semlegességbe hajlandó Kijev beleegyezni.