Szijjártó: A kijevi nagykövetség minden magyart befogad

Egészen elképesztő, hogy még ilyenkor, háború idején is vannak olyanok, akik álhíreket gyártanak és terjesztenek, s azért, hogy maguknak vagy másoknak politikai tőkét kovácsoljanak, megpróbálják lejáratni azokat, akik éppen azért dolgoznak, hogy segítsenek a bajba jutott honfitársainkon - írta legfrissebb Facebook-posztjában Szijjártó Péter, egyúttal felszólítva az álhírek terjesztőit, hogy fejezzék be ténykedésüket.

A valóság a következő: a kijevi nagykövetségünk teljes létszámmal működik, a nap folyamán több mint 50 magyar állampolgár kereste fel személyesen hosszabb-rövidebb időre az épületet és egyeztetett szolgálatban lévő munkatársainkkal - írta a külügyminiszter, hozzátéve: mivel az alapvető infrastruktúránk gond nélkül üzemel, tehát van víz, gáz és villany, a nagykövetség jelenleg el tudja látni a szükséges feladatokat és segítséget nyújtanak minden bajba került magyar állampolgárnak.

„Mindazon magyar állampolgárok számára, akik biztonságot keresnek a képviselet épületében, természetesen továbbra is rendelkezésre állunk, jelenleg is több honfitársunk tartózkodik a követség falai között. Természetesen mindenki addig maradhat, amíg szükségét érzi. Aljas hazugság, hogy bárkit elküldtünk volna” - szögezte le a miniszter, hozzátéve: a válásághelyzetből fakadóan viszont a telekommunikációs szolgáltatás sajnos akadozik, így a telefonvonalak nem mindig üzemelnek.

Ha emiatt bármely bajba került magyar állampolgár nem tudná elérni a nagykövetséget telefonon, akkor kérem, hívja a nap 24 órájában üzemelő konzuli szolgálatot (+36 80 36 80 36), ahol a külügyminisztérium munkatársai folyamatosan fogadják a hívásokat és azonnali felvilágosítást adnak.

Annak érdekében, hogy minden hívást fogadni tudjunk, a konzuli szolgálat budapesti központja emelt létszámmal üzemel.

A magyarok 77 százaléka elutasítja Márki-Zay Péter javaslatát arról, hogy hazánk – a NATO tagjaként – magyar katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajnába, ez derül ki a Századvég friss közvélemény-kutatásából.

A közbeszédben nagy vihart kavart, hogy Oroszország csütörtök hajnalban támadást indított több katonai célpont, illetve repülőtér ellen Ukrajna területén. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor leszögezte, hogy hazánknak a katonai konfliktusból ki kell maradnia, ugyanakkor a balliberális erők kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter nem zárná ki, hogy Magyarország katonai missziót küldjön Ukrajnába. A Századvég megvizsgálta, hogy a magyar lakosság hogyan vélekedik az ukrán-orosz konfliktusról, illetve Márki-Zay említett kijelentéseiről.

Magyarország a béke pártján áll

Az Oroszország által megindított ukrajnai katonai műveleteket megelőzően készült kutatás rávilágít arra, hogy a megkérdezettek 83 százaléka aggasztónak tartotta, hogy Oroszország és Ukrajna között fegyveres konfliktus törhet ki a közeljövőben, míg 16 százalékuk nem fejezte ki aggodalmát ezzel kapcsolatban.

A felmérés alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyarok elsöprő többsége a béke megőrzését szorgalmazza a kialakult feszült helyzetben.

A válaszadók 95 százaléka úgy látja, hogy mindent meg kell tenni a béke megőrzése érdekében Oroszország és Ukrajna között, ugyanakkor 4 százalékuk szerint Oroszországot minden eszközzel meg kell büntetni, akár katonai erővel is.

Az alábbi állítások közül Ön melyikkel ért inkább egyet?  Fotó: Századvég

A döntő többség ellenzi hazánk katonai részvételét a konfliktusban

A baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter szerint Magyarországnak akár katonákkal és fegyverekkel is támogatnia kellene Ukrajnát. Ezen felül Fekete-Győr András, a Momentum egykori elnöke szintén az ukrán kormánynak felkínálandó magyar fegyverekről beszélt.

Megállapítható, hogy a magyarok több mint háromnegyede (77 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy Ukrajna Oroszország általi elfoglalása esetén hazánk mint NATO-tag fegyvereket és katonákat küldjön a térségbe, ezzel szemben 19 százalékuk helyeselné ezt a lépést.

Amennyiben Oroszország elfoglalná Ukrajnát, Ön inkább egyetértene vagy inkább nem értene egyet azzal, hogy Magyarország mint NATO-tag fegyvereket és katonákat küldjön Ukrajnába?

Fotó: Századvég

Érdekesség, hogy az ellenzéki összefogás szimpatizánsainak többsége (57 százaléka) is ellenzi a baloldal – magyar katonák és fegyverek esetleges ukrajnai bevetését – célzó javaslatát, míg ez az arány a Fidesz-KDNP szavazói esetében 86 százalék, a bizonytalanok körében 81 százalék.

Hazánk érdeke az, hogy kimaradjunk a fegyveres konfliktusból, ezért súlyos felelőtlenségnek tartjuk, és nem támogatjuk azt a baloldali álláspontot, hogy Magyarország küldjön katonákat és fegyvereket Ukrajna területére - közölte Kocsis Máté a közösségi oldalán.

„Ukrajna a szomszédunk, aggódunk érte, de a háborúban való részvétel nem megoldás” - közölte Kocsis Máté.

A Fidesz frakcióvezetője szerint hazánk érdeke az, hogy kimaradjunk a fegyveres konfliktusból, ezért „súlyos felelőtlenségnek tartjuk, és nem támogatjuk azt a baloldali álláspontot, hogy Magyarország küldjön katonákat és fegyvereket Ukrajna területére.”

Ez a javaslat belesodorna minket a háborúba, és ezt nem fogjuk engedni - zárul a nyilatkozat.

Magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába Márki-Zay Péter – derült ki abból az interjúból, amelyet Gulyás Márton baloldali aktivistának adott nemrég Gyurcsány „kapitánya”, aki ezt megerősítette az ATV Egyenes Beszéd című, kedd esti műsorában is. „Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk” – mondta, majd arra a kérdésre, hogy akár katonákat is küldene-e, közölte: „hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is”.

Az ATV-ben kijelentette: „a NATO közös döntéseit kell végrehajtsa Magyarország is”, tehát ha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverek-kel is támogatja Ukrajnát, akkor „természetesen ezt mi is támogatni fogjuk”. Márki-Zay úgy vélekedett, nem lehet kizárni, hogy Magyarország katonai missziót küldjön Ukrajnába, hiszen Afganisztánba és más NATO-missziókba is küldött.

Csakhogy – amiről a baloldal miniszterelnök-jelöltje megfeledkezik, vagy figyelmen kívül hagy – ezekben az esetekben nem háborúba küldtünk katonákat, hanem a háború vége után, békefenntartónak. Nagyon kevés ország ad fegyvereket Ukrajnának, katonákat pedig senki nem küldene – hívta fel a figyelmet az Origo.

A portál összegzése szerint ez a Gyurcsány Ferenc által jóváhagyott baloldali terv: magyar fegyvereket és magyar katonákat Ukrajnába küldeni harcolni, és akár meghalni egy háborúban. Felidézték: korábban Fekete-Győr András, a Momentum bukott elnöke azt nyilatkozta a Magyar Hangnak: „Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez.”

Eközben németországi turnéján Márki-Zay tegnap húszperces „nemzetközi online sajtótájékoztatót” tartott a Facebookon, amelyen az Index beszámolója szerint elmondta, hogy találkozott egy miniszterrel és két államtitkárral, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a liberális FDP képviselőivel. Azt tapasztalta, hogy „nagy támogatást élvez a rezsimváltás Magyarországon”, és tárgyalópartnerei aggódnak, hogy Orbán Viktor „Putyin érdekeit szolgálhatja”.

Közölte továbbá, sok példája van annak, hogy a magyar kormányfő elárulja az Európai Uniót, szerinte például „migránsokat, bűnözőket hoz be a schengeni övezetbe, Európába, ismert iszlamista terroristákat”. A kérdésre, mi lesz a kampány legfontosabb témája, és hogyan akarja megszólítani a vidéki szavazókat, Márki-Zay Péter azt válaszolta: a programjuk a vidéki, városi és budapesti lakosságnak is javára válna. Ismét nem a legjobb hangot választotta viszont a vidéki szavazók meggyőzéséhez, hiszen korábbi sértegetései után ezúttal arról beszélt, önkénteseik fogják elvinni a baloldali összefogás üzeneteit azokhoz, akik „elszigetelt helyen élnek, és csak a közmédiához férnek hozzá”. A Facebook-közvetítés alatt követői büszkén állapították meg: lám, alkalmas miniszterelnöknek, hiszen tud angolul…

Úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc sem az önkéntesek, sem Márki-Zay Péter munkájával nem teljesen elégedett, hiszen néhány napja „Itt a Feri” címszóval személyesen is beszállt a kampányba – dacára annak, hogy decemberben azt ígérte, jelöltjének kérésére ezt nem teszi. Bicskén emlékeztették is erre, a baloldal vezére pedig leszögezte: „ha én kampányolnék, felszántanám ezt az országot”.