Róna Péter: A CIA tisztes, rendes megélhetést adott

Gyermekkora óta komoly hatást gyakorolt Róna Péter életére a CIA – derül ki a baloldal államfőjelöltjének korábbi nyilatkozataiból. Róna a „szó szoros értelemben” a CIA-nak köszönheti, hogy nem halt bele a diftériába, illetve azt is, hogy édesanyjával Amerikába emigrálhattak, aki ott jól fizető álláshoz jutott – írta a Magyar Nemzet.

Róna Pétert sajátos érzelmi kapcsolat fűzi Amerikához, azon belül is a CIA-hoz. Erről Andrassew Iván róla szóló, Miskolctól Oxfordig című portrékötetében, illetve Az élet meg minden nevű podcastban beszélt.

A baloldal államfőjelöltje azt mondta a portrékötetében: amikor a háború végén átértek Németországba, az anyja „jelentkezett az amerikai csapatoknál tolmácsnak, hiszen tudott németül is, angolul is.

A CIA elődjéhez, a CIC-hez került”.

A podcastban ehhez hozzátette, hogy „kezdtem összeszedni az összes elképzelhető járványos betegséget egy nagyon nehéz Németországban. Hála Istennek, hogy megvolt neki ez a munkahelye, mert ezen keresztül be tudtam jutni az amerikai katonai kórházakba, és a szó szoros értelemben életben maradtam”.

Bár a háború után visszatértek Magyarországra, anyja 1956-ban újra az emigrálás mellett döntött. Salzburgban, egy menekülttáborban kötöttek ki. „Anyám bement az amerikai követségre és jelentkezett, hogy Amerikába szeretnénk menni. Oda nagyon nehezen engedték be az embereket. A kérvényhez ki kellett tölteni egy kérdőívet, és abban benne volt, hogy valamikor a CIC alkalmazásában állt. A papírt elküldték Washingtonba, hogy nézzenek utána. Visszajött, hogy igen, csakugyan ott dolgozott, és mielőtt visszatért Magyarországra, nagyon kedvező értékelést kapott. Így aztán mehettünk Amerikába” – mesélte Róna Péter a róla szóló könyvben. Ugyanerről a podcastban úgy fogalmazott: „Találtak egy nagyon kedvező jelentést róla, a munkájáról, hogy megbízható, tisztességes, becsületes, és minden további nélkül mehettünk Amerikába. Később találtunk valakit, aki hajlandó volt minket befogadni.

Pontosabban a CIA segített, keresett valakit, aki Washingtonban segített elhelyezkedni és az átmeneti időre befogadott minket”. A CIA még állást is szerzett neki. „Ez tisztes, rendes megélhetést adott” – tette hozzá Róna, aki szerint a „CIA-világkép szempontjából fontos, hogy aki nekik egyszer tisztességesen és becsületesen dolgozott, azt az élete végéig segítik. Ez a mítosz része – és ez nem csak mítosz” – hangoztatta a baloldal államfőjelöltje Andrassew Ivánnak.

Az amerikai szolgálatok különösen 1956-ban, de már 1945-től és a legújabb időkig igyekeztek a soraikba vonni olyanokat, akiket aztán használatukra fordítottak Kelet-Európában, ezen belül Magyarországon. Igyekeztek minél többet megtudni ezeknek az országoknak a belső viszonyairól. Erről aztán jelentéseket írhattak a főnökeiknek – mondta a Magyar Nemzetnek egy titkosszolgálati ügyekben jártas Amerika-szakértő, aki szerint Róna Péter, aki 1956-ban 12 éves volt, az elmondottak alapján az anyja révén került fel az amerikai listára. A szakértő hangsúlyozta: olyan 1956-os fiatal felnőttek, mint Charles Gati vagy a nemrég elhunyt Balogh Éva, a példák arra, hogy a CIA a szárnyai alá vett Kelet-Európához konyító bevándorlókat, arra számítva, hogy majd jó szolgálatukra lesznek a későbbiekben.

Ennek érdekében a szolgálat adott esetben egzisztenciálisan kisegített embereket, mint tette Róna anyjával is, hogy ne legyenek csalódottak, s az amerikai álomban bízva továbbra is a hasznukra legyenek. Akárcsak Róna esetében is, a lényeg az, hogy mindez nemcsak a kettős lojalitás kérdését veti fel, hanem az Amerikához való elsődleges és feltétlen lojalitásét. Ezek az emberek ugyanis Amerikához lojálisak, és nem fordítva – mondta a Magyar Nemzet által megkérdezett titkosszolgálati szakértő.

A Magyar Nemzet a baloldali pártok közös köztársaságielnök-jelöltjéről azt is kiderítette, hogy teljes káoszt és gigaveszteséget okozott a buszgyártással foglalkozó magyar-amerikai vegyes tulajdonú, kaposvári NABI-nál. Ennek kapcsán Simor András korábbi baloldali jegybankelnök „egy teljesen erkölcstelen figurának” nevezte Rónát. Mindezt Békesi László, Horn Gyula volt pénzügyminisztere is megerősítette.

A botrány pontos megértéséhez érdemes az időben visszamenni. A North American Bus Industries (röviden NABI) története 1976-ban kezdődött, amikor kereskedelmi megállapodás született a magyar Ikarus és amerikai Crown Coach vállalatok között. Együttműködésük eredményeként 1977-ben megjelent Los Angelesben az első Magyarországon tervezett csuklós autóbusz. Az 1980-as években az együttműködést felbontották és az Ikarus új stratégiai megállapodást kötött az Union City Body Company-vel (UCBC), hasonló működés szerint: Magyarországon tervezték a buszokat és gyártották a vázakat, míg a végszerelésre az Egyesült Államokban került sor.

1992-ben az Első Magyar Alap tulajdonába (ennek volt az alapítója Róna Péter) került az UCBC, Amerikai Ikarus néven. Így már nem csak a tervezés, de a design és az alkatrészek biztosítása is magyar feladat volt. A karosszéria a Budapest-mátyásföldi gyárban készül, míg az autóbuszok összeszerelése az Alabama állambeli Annistonban történt. A Nabi 2000-ben, a brit Optare felvásárlásával lépett az európai piacra, majd 2002-től kínálta a Magyarországon gyártott Nabi 700 SE elővárosi, helyközi autóbuszt. Zöldmezős beruházással építette fel kaposvári üzemét, hogy itt kompozit karosszériás buszokat gyártson.

Róna Péter és fia 2001-ben került a NABI-hoz. Ekkortól kezdve merült fel egyre több probléma a magyar cég gazdálkodásával kapcsolatban.

Először a Deloitte könyvvizsgáló cég (itt dolgozott Simor András) felmondta a NABI-tól kapott megbízásokat, mert a társaságtól nem kapott meg időben dokumentumokat. A könyvvizsgáló több kifogással élt a NABI gazdálkodásával kapcsolatban. 2004-ben menthetetlenül megromlott a NABI helyzete, a társaságon belüli nyomásra Róna július elején bejelentette visszavonulását, és fiával együtt kilépett a NABI vezetőségéből.

A baloldal közös államfő-jelöltje a 2018-as országgyűlési választások után elhagyta az országot és visszaköltözött Angliába.

„Arra a fájdalmas következtetésre jutottam, hogy ez nem az én hazám”

– magyarázta akkor a döntését.

Márki-Zay ezt is „elengedte”

A jelöltet Jakab Péter, a Jobbik elnöke nevezte meg közösségi oldalán. Róna Péter jelölését hosszú folyamat előzte meg a baloldalon. Az ellenzék ugyanis számtalan kérdésben nem mutatkozott egységesnek.

Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltségéről szóló döntést követően több balliberális értelmiségi is azt szorgalmazta, hogy az előválasztás folyamatához hasonlóan a köztársasági elnököt is a baloldali szimpatizánsok válasszák meg, ezzel is fenntartva a kampányhangulatot és a mozgósítást. Ezt az ötletet azonban nem támogatták a baloldali pártok. Kérdésként merült fel az is, hogy egyáltalán szükség van-e az ellenzék részéről köztársaságielnök-jelöltre, ugyanis programjuk szerint – melyet a Jobbik képvisel legvehemensebben – a döntés jogát elvennék az Országgyűléstől, és azt a magyar választók kezébe helyeznék. A problémát tovább tetézte, hogy Orbán Viktor már a tavalyi év végén megnevezte a Fidesz–KDNP jelöltjét, Novák Katalint. Ezzel válaszra késztetve az ellenfelet, mely sokáig váratott magára.

A baloldalon több jelölt neve is forgott. Márki-Zay Péter Iványi Gábor lelkészt nevezte meg, míg többen Elek István írót, politikust emlegették, ehhez képest, szinte a semmiből jött Róna Péter jelölése. A közgazdászra esett választást nehéz nem ismét Márki-Zay Péter vereségeként értelmezni, akinek a saját frakció után vélhetően ezt a kérdést is el kellett engednie. Hogy milyen érvek szóltak a közgazdász mellett? Egyelőre ennek a kérdésnek a megválaszolása is várat magára.

Gyurcsány IMF-tárgyalója

„Az IMF vezetői úgy érzik, a magyarok 1990 óta az orruknál fogva próbálják vezetni őket, egyetlen megállapodást sem tartottak be, finoman szólva, gyakran nem mondanak igazat. Eközben itthon úgy adják elő, mintha a nemzetközi pénzintézet tartozna Magyarországnak valamivel”

– nyilatkozta a Népszabadságnak Róna Péter már 1995-ben.

A 2006-ban a választásokat követően derült ki, hogy Magyarország gazdasága közel sem áll olyan erős lábakon, mint ahogy azt a Gyurcsány-kormány állította, ezért komoly megszorításokra volt szükség. Egy ilyen legyengült gazdaságot ért 2008-ban a gazdasági világválság, hazánk pedig az elsők között volt, amelynek külföldi kölcsönre volt szüksége ahhoz, hogy ne menjen csődbe. Hazánk ezért az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) vett fel jelentős összegeket, melyekért cserébe vállalta, hogy komoly megszorításokat hajt végre. A hitelmegállapodásról folytatott tárgyalásokon a Gyurcsány-kormány tárgyalóbizottságának tanácsadójaként működött Róna Péter. 2010-ben azt mondta, óriási hiba volna az Orbán-kormány részéről, ha nem használná ki a nemzetközi szervezet válságkezelésben, gazdaságfejlesztésben megszerzett hatalmas tapasztalatait, és hibának nevezte, hogy Orbán Viktor távolodna a valutaalaptól.

„Támogassuk a Gyurcsány-csomagot”

Róna Péter 2008-ban a szociális népszavazáskor a gyurcsányi megszorítások mellett lépett fel. A 168 órának úgy fogalmazott: (…)

„én csak azt látom, hogy az államtól – a tavaszi népszavazás is ezt bizonyította – nagyon sokat várnak az emberek: legyen ingyenes a felsőoktatás és az egészségügyi ellátás. De miből és miért, ha nem akarnak adót fizetni, s a szociális támogatásokra is igényt tartanak.”

Róna Péter továbbá azt is elismerte, hogy részt vett Gyurcsány megszorítópolitikájának kidolgozásában, és annak támogatását kérte az emberektől. Az MSZP társadalompolitikai tagozata részéről 2009-ben még miniszterelnöki jelölése is felmerült. A gyurcsányi kaland után pár évvel később azonban már a Lehet Más a Politika mellett találhatjuk Róna Pétert, mely pártot szintén nagy dérrel-dúrral hagyta ott.

„Ez nem az én hazám”

Róna Péter egyre inkább kiábrándult Magyarországból, melynek egyik mérföldköve volt a 2016-ban tartott bevándorlásellenes népszavazás, mellyel kapcsolatban a közgazdász azt mondta: ez egy erkölcstelen ország.

„Bevándorlók hiányában a nemzet és a gazdaság egyre növekvő elöregedése és zsugorodása megoldhatatlan kihívások elé állítja az országot”

– fogalmazott. 2018-ban a Privátszféra című műsorban már azt mondta: „Ami nekem borzasztóan szembetűnő és nagyon fájdalmas, az nemcsak hogy anyagi meg gazdasági szempontból, hanem civilizációs szempontból is mennyire más Magyarország Nyugat-Európától.” A közgazdász megfordította Antall József híres mondását, szerinte „Magyarországon még a keresztények is pogányok”. „A magyarok nem tanulták meg, hogy miért lettek ők Trianonban megbüntetve. Aztán megint nem tanulták meg, hogy mi történt velük a második világháború végén. Nem veszik észre, hogy az Isten nem ver bottal” – mondta Róna Péter azzal kapcsolatban, hogy a magyarok nagy többsége nemet mondott az illegális bevándorlásra.

Róna a 2018-as országgyűlési választások után elhagyta az országot és visszaköltözött Angliába.

„Arra a fájdalmas következtetésre jutottam, hogy ez nem az én hazám”

– magyarázta döntését.