Nem igazolják a felmérések a baloldal várakozásait

Miközben néhány kutatóintézet szinte hétről hétre teszi közzé a pártok támogatottságára vonatkozó és egyéb tematikus közvélemény-kutatásait, a baloldalhoz köthető, magukat függetlennek mondó közvélemény-kutató cégek feltűnően kevés kutatással jelentkeznek. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Magyar Nemzetnek kifejtette: a baloldali közvélemény-kutató intézetek felmérései tavaly év végén sorra próbálták elhitetni a magyarokkal, hogy a hatpárti ellenzéki lista máris vezet a Fidesz–KDNP listájával szemben, az idei kutatások azonban minden bizonnyal nem mutatnak kedvező képet az egyesült baloldalról. 

A baloldali közvélemény-kutató intézetek tavaly, az év végéhez közeledve sorra hozták ki azokat a felméréseket, amelyek segítségével azt próbálták elhitetni a magyarokkal, hogy a hatpárti ellenzéki lista már vezet a Fidesz–KDNP listájával szemben. 

A hirtelen megváltozott erősorrend azonban mindenki számára gyanús volt: az ellenzéki népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtése döcögött, kínosan lassan haladt, a józan felmérések pedig inkább a kormánypártok előnyének gyarapodását mérték, mintsem az ellenzék előretörését – mutatott rá Tóth Erik lapunk megkeresésére. 

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint ezt az állapotot egyes baloldali kutatócégek hallgatással, trükközéssel igyekeztek feloldani. Az elmúlt hetekben megjelent néhány baloldali kutatás azonban már ismét reálisabb képet fest, szolid kormánypárti többséget mutatva az országos listákon – hívja fel a figyelmet az elemző, hozzátéve: a kép nem azért reálisabb, mert a Fidesz–KDNP irányába elfogult kutatásokról lenne szó, hanem azért, mert az aktuális politikai klíma 2022 elején nem abba az irányba mutatott, hogy az ellenzék összeszedte volna magát. 

Épp ellenkezőleg: az elmúlt hónapokban Márki-Zay Péter folyamatos botrányaitól volt hangos a sajtó, a közös lista még sehol, ellenben jelöltek visszaléptetéséről, budapesti korrupciógyanús ügyekről lehetett hallani. Április 3-a közel van, ezért minden bizonnyal gyorsan „újra kellett gondolni” a kutatási adatokat – véli Tóth Erik.

Az elemző hangsúlyozta: a közvélemény-kutatások megbízhatóságáról a szélesebb értelemben vett nyilvánosság az aktuális választások alkalmával tud meggyőződni. A választók részéről jogos elvárás a pontos, megbízható kutatások készítése, azonban fontos megérteni, hogy egy kutatás csupán egy pillanatképet rögzít, nem alkalmas egy jövőbeni, komplex állapot tűpontos leírására – húzta alá Tóth Erik. Különösen igaz ez olyan felfokozott hangulatokban, mint a választási kampányidőszak, ahol egy nap leforgása alatt történhetnek olyan események vagy politikai fordulatok, amelyek részben átírják a szavazók addig rögzített viselkedését. 

A tét tehát április 3-hoz közeledve a közvélemény-kutató szakma számára is óriási lesz – hívja fel a figyelmet a vezető elemző.

A közelmúltban az IDEA Intézet mellett más baloldali kutatócégek is Fidesz-előnyt mértek a közelmúltban. Azt, hogy ez mennyire nem tetszik a kormányellenes politikusoknak Tóth Erik szerint jól mutatja, hogy Márki-Zay Péter szinte minden héten igyekszik cáfolni ezeket a felméréseket. Pedig egy kiszivárgott, belsős közvélemény-kutatásuk is azt mutatta tavaly év végén, hogy nem igaz állítás az, hogy a közös ellenzéki lista vezetne. 

Az azonban biztos, hogy a baloldali kutatócégek közel sem olyan összehangolt módon publikálják a mérési eredményeiket, mint 2021 második felében, ami a kampányhajrá közeledtével valószínűleg változni fog. 

A probléma azonban adott, egyes kutatások kapcsán sokakban merült fel az a gyanú, hogy inkább azért láttak napvilágot, mert az ellenzék heti kommunikációs propagandájába beilleszthető tartalmat mutattak meg, és nem azért, mert igazak vagy szakmailag megalapozottak lettek volna – mondta végül az elemző.

Ötven nappal a választás előtt az abszolút többség Orbán Viktort támogatja.

Orbán Viktort az aktív magyar szavazók nagy többsége, 58 százaléka szeretné miniszterelnöknek, ráadásul a hivatalban lévő kormányfő népszerűsége az utóbbi 12 hétben rendre 50 százalék fölött volt. Baloldali kihívójának, Márki-Zay Péternek a támogatottsága a kampányidőszak kezdetekor lényegesen alacsonyabb: február elején az aktív szavazók mindössze 24 százaléka mondta azt, hogy őt szeretné kormányfőnek, ami esetében a második legrosszabb adat 2021 novembere óta – derül ki az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából, amely az elmúlt 12 hét adatait összegzi.

Az országosan reprezentatív kutatások 2021 utolsó hat, illetve 2022 első hat hetében mérték fel azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltet az aktív szavazók hány százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni. A kutatási trendek azt mutatják, hogy a válaszadók rendre abszolút többséget meghaladó arányban mondták azt, hogy Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek. A 2010 óta hivatalban lévő kormányfő népszerűsége továbbra is töretlen: a mögöttünk hagyott 12 hétben 52–61 százalék között mozgott az őt támogató, aktív megkérdezettek aránya – ez most 58 százalék.

Évértékelője alapján Gyurcsány Ferenc teljes támogatását bíró Márki-Zay Péter népszerűsége ezzel szemben a legutolsó adatfelvételkor csökkent: a baloldal miniszterelnök-jelöltjét 2022 negyedik hetében csak az aktív szavazók 24 százaléka támogatta, vagyis kevesebb mint egynegyedük szeretné őt kormányfői pozícióban látni. A hódmezővásárhelyi polgármester országos szimpátiaindexe a felmérések kezdetétől fogva, hétről hétre alacsony volt. Tavaly év végéhez közeledve érte el támogatottsága az eddigi mélypontját: akkor 22 százalék mondta azt, hogy őt szeretné kormányfőnek – ezen most csak két százalékot tudott javítani.

Márki-Zay Péter lemaradása azért lehet még mindig ilyen jelentős, mert hétről hétre jóformán kipécéz egy adott társadalmi csoportot: nevezte már tudatlannak a vidékieket, gúnyolódott a nyugdíjasokon vagy ostobának titulálta azokat, akik pártolják a gyermekvédelmi törvényt. Mindemellett a korábbiakban kritizálta a rezsicsökkentést, a minimálbért, a 13. havi nyugdíjat és az alapvető élelmiszerek hatósági árstopját is.