Íme a részletek: így támogatja az Orbán-kormány a családokat

A Századvég friss kutatása szerint a magyarok közel kétharmada (64 százaléka) úgy gondolja, hogy amióta Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, a családjának anyagi helyzete összességében javult. A kormányfő már a kormányzás elején jelezte, hogy egy munka alapú társadalmat szeretnének kiépíteni. Ennek következtében 2010 óta létrejött közel 1 millió új munkahely, a foglalkoztatás rekordmagas, a munkanélküliség rekord alacsony szinten található. 

1 millió új munkahely 

A munka alapú társadalom, a bérek és jövedelmek emelkedése hatására elmondható, hogy az életminőség növekedésének eredményei mára már nyilvánvalók:

• A fogyasztás növekszik, de úgy, hogy 2010 óta minden társadalmi réteg, minden jövedelmi és vagyoni szinten jóval többet engedhet meg magának nemcsak a mindennapi élethez szükséges termékekből, hanem az „extra életminőséget” nyújtó dolgokból is (pl. műszaki cikkek, autó stb.).
• A lakosság pénzügyi vagyona több mint háromszorosára növekedett.
• A szegénység is óriási csökkenésnek indult, ráadásul 2010 óta a legnagyobb mértékben hazánkban mérséklődött a szegénység szintje az egész Európai Uniót tekintve.

Bérek emelkedése

A munkahely teremtés mellett a bérek emelkedése is nyomon követhető: Az átlagbér bruttó összege 2010 és 2021 novembere között (ami az elérhető legfrissebb adat) több mint megduplázódott, 138 százalékkal nőtt 482.400 forintra. A nyugdíjak tekintetében elmondhatjuk, hogy  azátlagos összeg 12 év alatt több mint 70 százalékkal emelkedett. A vagyoni helyzet javulásának köszönhetően az egyes egyének, családok előre lépése abban is tetten érhető, hogy Magyarországon egyre többeknek van autója. A KSH adatai szerint a személygépkocsik száma 2010-ben 2.984.063 darabot tett ki, 2020-ban pedig 3.920.799 darabot. Azaz 2010 és 2020 között a személygépkocsik száma 936.736 darabbal nőtt, ami 31 százalékos állomány-bővülésnek felel meg. E tekintetben az is beszédes adat, hogy míg 2010-ben 46 ezer új személygépkocsi került Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezésre, addig ez 2019-ben 163 ezret, 2020-ban 132 ezret tett ki.

Tartós fogyasztási cikkek

A tartós fogyasztási cikkek tekintetében szintén komoly változás figyelhető meg. 100 háztartásra vetítve 2010 és 2020 között több mint hatszorosával emelkedett a szárítógépek mennyisége, háromszorosával a laptopok mennyisége, közel két és félszeresével a légkondik mennyisége és másfélszeresével a mosogatógépek mennyisége. Külön kiemelendő, hogy a tartós cikkek bővülése a legszegényebbek körében is megfigyelhető volt. Példaként emelhető ki, hogy a legalsó jövedelmi decilisben a laptopok száma 100 háztartásonként 9-et tett ki 2010-ben, ami 2020-ra 49-re emelkedett. a mosogatógépek száma pedig 3-ról 13-ra emelkedett 100 háztartásonként.

Élelmiszerfogyasztás

2010 óta jelentősen nőtt az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás. 2010-2020 között jelentősen nőtt a hal-, halkonzervfogyasztás – mintegy 55 százalékkal, de a húsfélék (+29 százalék) és gyümölcs fogyasztás (+23 százalék) mennyisége is jelentős növekedést ért el. A javulás a legszegényebb réteg esetében kiemelkedő volt. Míg országos átlagban az volt látható, hogy 2010-hez képest a húsfogyasztás közel 30 százalékkal emelkedett (15,5 kilogrammal), addig ez a legszegényebb jövedelmi tizedekben 66 és 44 százalékos emelkedést mutatott. Azaz mára a szegényebbek jelentősen több húst esznek.

Belföldi turizmus

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelentősen nőtt a lakosság turisztikai fogyasztása 2010-2021 között, amely a jólét, az elkölthető jövedelem növekedését jelezheti. A rendelkezésre álló adatok szerint míg 2010-ben a belföldiek vendégéjszakái a kereskedelmi szálláshelyeken 9,94 milliót ért el, addig ez – a koronavírus válságot megelőző évben – 2019-re 15,79 millióra, másfélszeresére növekedett. 

Rezsicsökkentés

A Századvég rezsicsökkentéssel kapcsolatos elemzése szerint a rezsicsökkentés intézménye 2013 óta 2.600 milliárd forintot spórolt a magyar családoknak. 

• Összességében egy átlagos magyar család, háztartás mintegy 627 ezer forintot spórolhatott, ez havi bontásban hatezer forintot jelentett.
• A kutatócég számításai szerint a rezsicsökkentés összességében 54 százalékos kiadáscsökkentést eredményezett a rezsitételeken az összes kiadástételhez viszonyítva.
• Míg egy átlagos háztartás 2012-ben, a rezsicsökkentést megelőzően kiadásainak 14 százalékát fordította rezsire (2005-ben az emelések előtt ez még csak 10 százalék volt), ez az arány 2019-re 8 százalékra, közel a felére csökkent. Ez nyilvánvalóan pozitív irányban befolyásolta a háztartások életszínvonalát. 

A lakossági vagyon alakulás

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a lakosság nettó pénzügyi vagyona 2010 első negyedéve és 2021 harmadik negyedéve között háromszorosára nőtt, 18,8 ezer milliárd forintról 59,9 ezer milliárd forintra. A lakosság teljes (bruttó, kötelezettségekkel nem csökkentett) pénzügyi vagyona ezalatt 30 ezer milliárd forintról 72,9 ezer milliárd forintra emelkedett.Ez az eredmény Európában az egyik legjobb, hiszen a magyar lakosság nettó vagyona az Európai Unión belül a hatodik legmagasabb mértékben emelkedett.

Szegénység

A Fidesz-KDNP kormányzat és a miniszterelnök kiemelt célja a szegénység csökkentése illetve felszámolása 2030-ig. Ehhez kapcsolódóan elmondható, hogy jelentősen csökkent a szegények száma és aránya 2010-2020 között, az eddigiekben bemutatott foglalkoztatottsági-, jövedelmi-, vagyoni és fogyasztási „boom” következtében. 2010 óta a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szegények aránya (azaz a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya) 31,5 százalékól 18,2 százalékra csökkent 2020-ra. A gyermekes háztartásoknál a szegények aránya több mint 1/3-os (35,3 százalék) volt 2010-ben, ez 2020-ra 17,6 százalékra csökkent – vagyis megfeleződött.