kulcsár edina
Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője pontról pontra végigvette V. Naszályi Márta állításait, hogy felhívja állításai tévességére és ellentmondásosságára.
Naszályi először is azt állítja, hogy „Az áram világpiaci ára töredéke annak, amit a magyarok fizetnek érte.”
A szállítási és műszaki korlátok miatt a villamos energiának nincs világpiaci ára; legfeljebb az európai, vagy a magyar áramtőzsde árait tudjuk vizsgálni – hívta fel a figyelmet Hortay, majd hozzátette, hogy a magyarok által fizetett áramszámlák három fő komponensből állnak; termékdíjból, rendszerhasználati díjból és adóból.
Az előző havi piaci árak – mind az európai, mind a magyar tőzsdén – csaknem négyszer olyan magasak voltak, mint a termékdíj, de a teljes szolgáltatási díjat (azaz a három komponenst együttesen) is jelentősen meghaladták.
Az állami gázkereskedő cégek sokkal kevesebb pénzért veszik a gázt, mint amennyibe kerül a magyar embereknek – állítja a budavári polgármester.
A szolgáltatók beszerzései nem nyilvánosak, de az ismert, hogy a lakossági igények jelentős részét a hosszútávú szerződés keretében beszerzett gázzal fedezik. Mivel a szerződés árképletében szerepelnek a tőzsdei árak is, így a szolgáltató beszerzési ára vélhetően a lakossági termékdíj és a piaci árak között van.
A jelenlegi árkörnyezetben azonban kizárt, hogy a szolgáltató olcsóbban jut földgázhoz a rezsicsökkentett, hatósági áraknál – cáfolta meg a Századvég Gazdaságkutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője a baloldali politikus állításait.
Naszályi úgy véli, a magyarok jelenleg sokszoros árat fizetnek az áramért és gázért, amit a kormány nagyvonalúan csökkent néhány százalékkal. A profitot az állam és a Fidesz-közeli energiacégek zsebelik be.
Amivel annyi a baj, hogy a jelenlegi magas árkörnyezet az energiaszolgáltatóknak veszteséget okoz. Valamint a lakossági ellátás legnagyobb részét az MVM végzi, ami egy állami tulajdonú vállalat.
De, ha ez még nem lenne elég így folytatja a budavári polgármester (Jávor Benedekre hivatkozva): „az alacsony energiaár formájában juttatott támogatások nagy része nem a rászorulókat éri el, hanem a többet fogyasztó, jobb módú háztartásokat segíti”.
Hortay válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsony energiaár – volumen alapján – legnagyobb mértékben a nagycsaládosokat, jelentőség szerint pedig az alacsony jövedelműeket támogatja .
Végül azt állítja a baloldali politikus, hogy „a rezsicsökkentés nemcsak megtartható és megtartandó, de fenntarthatóbbá is tehető zöld megoldásokkal, megújuló energiaforrások használatával, szigeteléssel, az energiahatékonyság javításával.”
Nem világos, hogy Naszályi állításaiból (a poszt azzal a mondattal kezdődik, hogy: „A rezsicsökkentés óriási hazugság”, de az előbbi pontok is meglehetősen kritikusak) hogyan következik az a konklúzió, hogy megtartaná a rezsicsökkentést – hívta fel a figyelmet a baloldali összefüggsételenségre a Századvég Gazdaságkutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.
Az energiahatékonysági beruházások valóban fontosak, ezzel minden bizonnyal a kormány is egyetért, mert az előző hónapokban indította el Magyarország történetének eddigi legnagyobb lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatát – zárta bejegyzését Hortay Olivér.