tóth gabi
Évek óta véres terror a nyugat-európai karácsonyi vásárokon
POLITIK
Létrehozva: 2022.01.09.
Márki-Zay Péter privatizálná a kórházakat
Drasztikus lépésre szánná el magát a Gyurcsány vezette baloldal, magánosítanák az egészségügyet. Valakik jól járnának, de biztos, hogy nem a betegek.
A baloldal egyik régi tervét valósítaná meg Márki-Zay Péter, ha győzne a tavaszi parlamenti választásokon: magánkézbe adná az egészségügyi szolgáltatásokat, privatizálná a kórházakat. Szerinte az egészségügy üzlet, az ingyenes egészségügy illúzió.
A Jobbik korábbi elnöke, Vona Gábor júniusban kérdezte Gyurcsányék kormányfőjelöltjét az egészségügyet érintő terveiről, és Márki-Zay nem kertelt.
„A szomorú igazság az, hogy minden üzlet„ – közölte -. ”Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet. Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet. Mert ahol nem üzlet, ott tönkrementek. Afrikában találták azt, hogy azok a rendszerek, ahol ingyenes egészségügy volt, ott borzasztó rossz állapotok voltak, haltak meg az emberek, és a többi. Ahol fizetős egészségügyet vezettek be ott viszont jól működött. (...) Maga a modell, amit ideálisnak látok az egy egybiztosítós, versengő egészségügyi modell.”
Márki-Zay Péter tehát magánkézbe adná az egészségügyi szolgáltatást, a kórházakat és a rendelőintézeteket.
Ismert, a politikus korábban már számtalanszor kifejtette, hogy nem ért egyet sem a minimálbérrel, sem a rezsicsökkentéssel, vagyis tulajdonképpen a 2010 előtti kormányok politikáját folytatná, emellett botrányos megnyilvánulásaival folyamatosan sértegeti a választókat is.
Most pedig kimondja, ha a baloldal alakíthat kormányt: fizetős lenne az egészségügy, vagyis sok pénzbe kerülne az embereknek.
A baloldal újra fizetőssé tenné az egészségügyet – közölte a Fidesz a baloldali pártok pénteki sajtótájékoztatójára reagálva.
Azt írták: „nincs két baloldal”, a baloldal újra fizetőssé tenné az egészségügyet.
„Kijelölt miniszterelnök-jelöltjük” szerint drasztikusan magánosítani kell az egészségügyet, és hiba volt a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése, sőt az arról való népszavazás is – közölték.
A nagyobbik kormánypárt hangsúlyozta: a baloldal ugyanúgy folytatni akarja azt az egészségügyi magánosítási programot, amelyet Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök elkezdett, mielőtt megbukott.
A Fidesz-KDNP szerint azonban Magyarországnak „előre kell mennie, és nem hátra”, nem térhet vissza újra a megszorításokkal teli Gyurcsány-korszak, amellyel tönkretették az országot.
Márki-Zay Péter a rezsicsökkentett hatósági árak helyett piaci árakat vezetne be, s ez az intézkedés összesen 366 ezer forint többletkiadást okozott volna egy átlagos magyar családnak 2021-ben. A baloldal miniszterelnök-jelöltjének rezsipolitikája csaknem háromszorosára növelte volna az energiaszegénységet Magyarországon, mutat rá legfrissebb, lapunkhoz eljuttatott közleményében a Századvég Alapítvány.
Magyarországon a lakossági rezsidíjak hatóságilag rögzítettek, így – más európai országokkal szemben – a több mint fél éve tartó energiaválság okozta áremelkedés nem befolyásolja a hazai háztartási tarifákat – azok továbbra is a legalacsonyabbak az Európai Unióban, emlékeztet a Századvég, hozzátéve: Márki-Zay Péter (a korábbi baloldali kormányokhoz hasonlóan) megszüntetné a rezsicsökkentést és a hatósági tarifák helyett piaci árakat vezetne be.
A Századvég megbecsülte, hogy az intézkedés hogyan befolyásolta volna a magyar családok 2021-es kiadásait és megállapította, hogy ha Márki-Zay Péteren múlna, a jelenleginél ötször magasabb rezsiszámlák érkeznének a napokban.
A Századvég összegzése szerint a rezsicsökkentésnek köszönhetően egy magyar háztartás átlagosan havi 22 ezer forintot, azaz évente 264 ezer forintot költ áramra és gázra. A piaci árszabás bevezetése a havi kiadásokat átlagosan 30, az éves költséget pedig 366 ezer forinttal emelte volna meg. Az év második felében kirobbanó és azóta mélyülő energiaválság miatt az átlagos kiadásnövekedés éven belüli eloszlása egyenlőtlen: a januári számlák 34 százalékkal (körülbelül 8 ezer forinttal), a decemberi rezsiköltségek pedig 400 százalékkal (91 ezer forinttal) emelkedtek volna a hatósági védőháló nélkül.
Ez azt jelenti, hogy ha a Márki-Zay által támogatott tarifaszabályozás működne Magyarországon, egy átlagos háztartás összesen 113 ezer forintról kapna áram- és gázszámlát januárban – emeli ki a Századvég.
A baloldali rezsipolitika okozta árnövekedés hatására az energiakiadások aránya jelentősen megemelkedne a családok költségvetésében. Míg egy átlagos háztartás jelenleg kiadásainak mindössze 9 százalékát fordítja áramra és gázra, az arány decemberre – a piaci árazás és változatlan költségvetési korlát mellett – 44 százalékra nőne, így az emberek kénytelenek lennének jelentősen visszafogni más (például élelmiszer vagy oktatási) célú kiadásaikat.
A Századvég arra is rámutat, hogy az energiafogyasztás mértékére a háztartásban élők száma gyakorolja a legnagyobb hatást: például egy többgenerációs, nyolcfős család energiaigénye átlagosan két és félszer akkora, mint egy egyedülállóé. Így az áremelkedés leginkább a nagycsaládosokat súlytaná: egy átlagos egyedülálló éves energiaköltsége 190 ezer forintról 450 ezer forintra, egy nyolcfős családé pedig 480 ezer forintról 1,1 millió forintra növekedett volna 2021-ben.
Mivel a nagycsaládosok kiadásaik nagyobb arányát költik áramra és gázra (a jelenlegi árak mellett egy nyolcfős háztartás 13 százalékot) az áremelkedés súlya is fokozott lenne: a januárban érkező rezsiszámlák aránya – változatlan költségvetési korlát mellett – 62 százalékra növekedne, állapította meg az elemzés.
A rezsicsökkentési program bevezetése óta, a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások aránya, az Európai Unión belül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben és mára az európai átlag (8,2 százalék) csaknem kétszerese a hazainak (4,2 százalék). Márki-Zay rezsipolitikája azonban megfordítaná ezt a kedvező tendenciát és több százezer családot taszítana energiaszegénységbe.
A piaci árszabás következményeképpen, a 2021-es évre 12 százalékra emelkedett volna az energiaszegény háztartások aránya. Ez azt jelentené, hogy a fűtési nehézségekkel küzdő családok száma a jelenlegi 172 ezerről 520 ezerre emelkedne, így a a tavalyi évben átlagosan több mint egymillió embernek kellett volna lemondania a fűtött otthon kényelméről. Fontos megjegyezni, hogy mivel a tavalyi áremelkedés az év második felére összpontosult (és az árak folyamatosan növekedtek), napjainkra az energiaszegénységben élő családok aránya még drasztikusabban megemelkedne: a decemberi árak alapján 2022 év elejére a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások száma meghaladhatná az egymilliót, ami több mint kétmillió embert érintene.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
