Áder János: Olyan sok parlagfű van Magyarországon, ami két megyét is beborítana

A Kossuth Rádióban tíz héten keresztül, szerdánként beszélgetést hallhatnak Áder János köztársasági elnökkel a klímaváltozásról, a közelgő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo kapcsán. Az Expót és Világtalálkozót a köztársasági elnök fővédnöksége mellett november 29. és december 5. között rendezik meg a Hungexpo területén.

Áder János szerdán emlékeztetett: a biológiai sokszínűség, amilyennek most a Földünket látjuk, többmillió év alatt alakult ki. A tudósok szerint kb. 8 millió állat és növényfaj van a világon, ebből egymillió került a kihalás szélére. Ez egy riasztó szám.

A Földön eddig öt nagy kihalási hullám volt. A mostani a leggyorsabb és abban is különleges, hogy egyetlen faj, az ember, felelős érte.

A köztársasági elnök szomorú jelenségnek nevezte a túlhalászást és a túlvadászást. Példaként említette, hogy több millió cápát vadásznak le, csak azért, hogy levest főzzenek az uszonyából, a testénék a többi részét pedig kidobják.

A tengerek elkezdtek savasodni, rengeteg korallzátony fehéredik el emiatt – mutatott rá.

Áder János a méhek fontosságának szerepére is felhívta a figyelmet, hiszen élelmiszer termelésünk és fogyasztásunk jelentős része a méhektől függ. Ennek ellenére az elmúlt öt évben nagy arányú méhpusztulás volt tapasztalható világszerte.

Becslések szerint a méhpusztulás többszáz milliárd dolláros kárt okoz világszerte.

Emlékeztetett, hogy nemrég fejeződött be egy aláírásgyűjtés az uniós országokban: egymillióan kérték, hogy az EB és az EP foglalkozzon a méhpusztulás kérdésével.

A beszélgetés során szóba kerültek az olyan, úgynevezett invazív fajok, mint a parlagfű, amely Áder János szerint csupán száz évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon azután, hogy az Egyesült Államokból a gabonaszállítmányokkal érkezett hazánkba.

Mára oda jutottunk, hogy ha összeadnánk a parlagfűvel borított területek nagyságát az országban, akkor két megyényi területet borítana be.

A jövőben az ENSZ-es kezdeményezésnek köszönhetően a szárazföldi védett területek arányát 30 százalékra növelnék, ezt Magyarország is elfogadta és célul tűzte ki.

Kiemelt ügy még az erdősítés, és a vizes élőhelyek védelme – zárta gondolatait az államfő.