10 hónapja

Dömötör Csaba: a szennyezők és ne a családok fizessék a környezetvédelem költségeit

A téma fontosságát jól érzékelteti, hogy a Nemzeti konzultációban is helyet kapott.

„Ki fizesse a környezetvédelem költségeit? A szennyezők, vagy a háztartások, azaz a családok? Ez a fő csomópontja a brüsszeli javaslatokkal kapcsolatos vitának” – írja Facebook oldalán Dömötör Csaba.

Dömötör Csaba

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára videót is megosztott a témában, szavaiból kiderül: egészen elképesztő terheket róna ki az EU a magyar háztartásokra.

Mint írja:

– a napirenden lévő brüsszeli javaslatok következményeként egy gázzal fűtött háztartás kiadásai 30 százalékkal nőhetnek

– a hagyományos meghajtású járműhasználat költségei 16 százalékkal emelkedhetnek

– egy német tanulmány szerint egy kétgyermekes család évi kiadásai 450 euróval (kb. 160 ezer forinttal) növekednének.

A téma fontosságát jól érzékelteti, hogy a Nemzeti konzultációban is helyet kapott.

„Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg. Ön mit gondol?” – olvasható a kérdés a Nemzeti konzultációban, melyet augusztus 25-éig lehet visszaküldeni.

A Nemzeti konzultáció az interneten is elérhető és kitölthető: ITT

Az új, háztartásokat sújtó környezeti adó mögötti elsődleges hajtóerő nem a klímavédelem, hanem Brüsszel hatáskörének bővítése. Az előterjesztett központi szabályozási eszköz környezetvédelmi hatása csekély, azonban új jogköröket és saját bevételi forrásokat biztosíthat az európai intézmények számára.

Az Európai Bizottság új, lakosságot terhelő, karbonárazási rendszer bevezetéséről szóló jogszabálytervezete kevéssé támasztható alá környezetvédelmi érvekkel. A javaslat értelmében az Európai Unió egy különálló központi szén-dioxid-kvóta piacot hozna létre, ahol a lakosságot energiával és üzemanyaggal ellátó szolgáltatóknak fizetnie kellene ügyfeleik fogyasztása után, majd költségeiket a háztartásokra terhelhetnék. Az intézkedés tehát – az európai polgárok szintjén, lényegét tekintve – egy új adóként jelenne meg, ami az alapszükségleteik ellátásához nélkülözhetetlen közlekedési és rezsiköltségeiket emelné. Mivel azonban az általános megfigyelések azt mutatják, hogy a háztartások korlátozottan képesek fogyasztásukat – és így károsanyag-kibocsátásaikat – az árak változásához igazítani, felmerül a kérdés, hogy az intézkedés hátterében ténylegesen környezetvédelmi motiváció áll-e, vagy inkább az uniós központi költségvetési bevételek növelése. A környezetvédelmi és költségvetési adók mögött ellentétes szabályalkotói motiváció azonosítható. A környezetvédelmi adók általános célja – az ár növekedésén keresztül – a fogyasztás- és így a károsanyag-kibocsátás csökkentésére ösztönözni a piaci szereplőket. Az eszköz azoknál a termékeknél hatékony, ahol a fogyasztók képesek rugalmasan reagálni az új költségek megjelenésére, mert ilyenkor egységnyi adó kivetése – a fogyasztói terhek jelentős emelkedése nélkül – nagy károsanyag-kibocsátási megtakarítást tesz lehetővé.
Amikor az adóemelés valóban segíti a környezetvédelmet
Például a műanyag bevásárlózacskók megadóztatása nem okoz nagy kihívást a fogyasztók számára, mert a terméket könnyedén helyettesíthetik papír, vagy textilzacskóval, amit akár újra és újra felhasználhatnak a vásárlásaikkor. Ebben az esetben az intézkedés hatására nagy mértékben csökken a műanyag zacskók felhasználása, ami jelentős környezetvédelmi haszonnal, mérsékelt fogyasztói terhekkel de kis állami bevételnövekedéssel jár.
Ezzel szemben, költségvetési indíttatású adókat éppen azokra a termékekre érdemes kivetni, amelyek nehezen helyettesíthetők vagy nélkülözhetők, mert így maximalizálhatók az állami bevételek. Például az üzemanyagok jövedéki adója okozta árnövekedés nem befolyásolja érdemben a fogyasztás mértékét (így környezetvédelmi haszna elhanyagolható), de jelentős állami többletbevételt eredményez. A költségvetési bevételek növelését célzó adók társadalmi elutasítottsága jellemzően meghaladja a környezeti adókét, aminek két fő oka van. Egyrészt az emberek sokkal könnyebben azonosulnak természetvédelmi célkitűzésekkel, mint az állami bevételek növelésének igényével. Másrészt, a megterhelt termékek alacsony helyettesíthetősége kiszolgáltatottá teszi a polgárokat a költségvetés-növelő adókkal szemben, akiknek így közvetlen életszínvonalbeli visszaesést kell elszenvedniük.

A brüsszeli javaslat célja a központi bevételek növelése

Az elmúlt években több kormány is próbálkozott környezetvédelmi célok mögé bújtatni (vagy divatosabban: zöldre festeni) költségvetési célú új adóit, tompítva ezzel az intézkedés politikai kockázatait. A gyakorlatra jó példa a három évvel ezelőtt Franciaországban bevezetett üzemanyagadó, ami a kommunikáció szintjén a közlekedésből származó szennyezéseket volt hivatott csökkenteni, valós célja azonban a francia állam bevételeinek gyarapítása volt. A próbálkozások időről időre kudarcba fulladnak vagy azért, mert az emberek számára világossá válik az intézkedések valódi célja, vagy pedig azért, mert az új adók okozta egzisztenciális nehézségek erősebbnek bizonyulnak a környezetvédelmi célok iránti elköteleződésnél. A kudarc Franciaországban a sárgamellényes tüntetéshullámhoz; több hétig tartó zavargásokhoz és néhol erőszakba torkolló demonstrációkhoz vezetett. Az Európai Bizottság új javaslata azokat a termékeket sújtaná, amelyek a legnehezebben helyettesíthetők vagy nélkülözhetők. Az empirikus kutatások rendre rámutatnak, hogy a lakosság szinte valamennyi fogyasztási cikk közül legkevésbé az energia- és üzemanyagárak változására képes rugalmasan reagálni, mert ehhez az embereknek meglévő ingatlanjukat, gépkocsijukat, fűtési technológiájukat kellene lecserélniük, ami jelentős anyagi ráfordítást igényel. A jogszabálytervezet tehát – a bizottsági keretezés ellenére – sokkal inkább tűnik költségvetési indíttatású adónak, mint környezetvédelmi intézkedésnek. Sokatmondó, hogy az új adónem mennyire egybevág Brüsszel – más területeken is megjelenő – föderalista törekvéseivel: a beavatkozással egyrészt a jelenleg tagállami kontroll alatt álló kis kibocsátók szabályozása központi hatáskörbe kerülne, másrészt az uniós intézmények önálló bevételhez juthatnának. Utóbbi különösen hasznos lehet, mert csökkentheti a tagállami befizetések költségvetési dominanciáját és így finanszírozási szempontból is gyengítheti a nemzeti kormányok kontrollját Brüsszel felett. Az pedig, hogy az új adóval szemben (nemzetközi közvélemény-kutatásokon) mért jelentős társadalmi ellenállás és a COVID-19 járvány okozta gazdasági nehézségek ellenére a Bizottság ragaszkodik az elképzeléséhez, intő jel az Unió képviseleti válságáról.

Álláspontok a javaslatról szóló vitában

A brüsszeli javaslatról már a bejelentést követő napokban óriási vita indult, ami akár évekig is elhúzódhat. A törésvonal azonban ezúttal nem a tagállamok közti érdekkülönbségek mentén alakult ki, mert a jogszabálytervezet – különböző mértékben ugyan, de – minden tagállamot negatívan érintene, hiszen az új adó úgy növelné meg valamennyi európai háztartás kiadásait, hogy – az elhanyagolható környezetvédelmi haszon mellett – az országoknak nem származna belőle közvetlen bevételük. A kibontakozó konfliktus egyik pólusát azoknak a politikusoknak a csoportja alkotja, akik az Európai Egyesült Államok víziójának megvalósítását magasabb prioritású ügynek tekintik az európai polgárok érdekeinek képviseleténél. A másik pólus szereplői pedig úgy gondolják, hogy az integráció nem cél, hanem a közösségben élő emberek jólétét szolgáló eszköz, így nem fogadható el olyan, az integráció irányába tett lépés, ami a polgárok érdekeit sérti. A vita jövőbeli alakulását tehát nemcsak azért lesz érdemes követni, mert a kimenete befolyásolja a jövőbeli rezsiköltségeket, hanem mert fontos precedensként formálhatja az Európai Unió jövőjéről való gondolkodást.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!

Ez is érdekelhet

metropol.hu

Tömeghalál: testek hevernek a szórakozóhelyen – Videó!

mindmegette.hu

A legjobb folyadékpótló gyümölcsök és zöldségek nyárra

mandiner.hu

Keszthelyen is fölényesen győzött a Fidesz jelöltje

ripost.hu

Sztriptíz a medencében, csupasz mellekkel emelkedik ki a vízből a vadóc álomnő

hirtv.hu

Stílust és hangnemet váltott Jakab Péter

borsonline.hu

Korhatáros kvíz: Szexjáték vagy kutyajáték van a képen? – 18+

ripost.hu

Két mozijegy áráért láthatod pucéran a szuperszexi teniszezőnőt

ripost.hu

Ekkor kell felszedni a kertbe ültetett krumplit, mutatjuk a jeleket

ripost.hu

Ilyen lesz idén augusztus huszadika

ripost.hu

Egyre durvábbak a magyar leánybúcsúk

További cikkek

POLITIK

Dugódíjat akar Karácsony Gergely

POLITIK

Orbán Viktor válaszolt 44 EU képviselőnek. Csakhogy értsék

POLITIK

A benzinárstop felfüggesztésére szólították fel Magyarországot

POLITIK

Az egész Kárpát-medencében lobogott a magyarság összetartozásának tüze

POLITIK

Vidéken és a fővárosban is tarolt a Fidesz–KDNP az időközi választásokon

POLITIK

Nem nagy meglepetés, őt bízta meg Macron a kormányalakítással

POLITIK

Ál-Klicsko vágta át Karácsonyt

POLITIK

Ukrajna még több fegyvert akar