kulcsár edina
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a Világgazdaságban megjelent cikkében arról ír, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar, azon belül a budapesti turizmusnak a koronavírus-járvány utáni időszakban.
Üzleti modellváltásról szóló javaslatokat vár a kormány a szakmai szervezetektől, mivel Budapesten a turizmus szereplői évente a forgalom 90 százalékában kiszolgáltatottak a külföldről érkező turisták költéseinek, ami a pandémia időszakában rövid idő alatt jelentős, maradandó veszteségeket idézett elő az ágazatban. Ötletelnek a szakértők, és egyöntetűen támogatnák a magyar vendégek felé jobban nyitó modellváltást az európai turisták júliusi érkezésével fellélegző vállalkozások, ám félő, hogy a közös előrelépést a válságba került szektort magára hagyó fővárosi vezetés akadályozhatja.
Júliustól európai polgárokat is fogadhat a magyarországi turizmus, késő nyárra, őszre pedig a tengerentúlról, Kanadából, az Egyesült Államokból is megérkezhetnek a turisták – ezt Guller Zoltán jelentette be a hét végén. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint
elsőként Európa utazási piaca áll helyre a harmadik negyedévben, melyet az év végéig a többi kontinens követ,
az általános várakozás szerint pedig 2022-re a teljes nemzetközi turizmus működésbe lép.
A tömeges beutazásokra évtizedek óta berendezkedett szolgáltatói piacot hónapokig sokkolta az a tény, hogy a vendéglátás, a szállodaipar, a diszkont-légijáratok és a beutazások lendületét fenntartó szórakoztató- és élményszerző területek – így a kontinentális vonzerejű romkocsmák, tradicionális fürdők – számáraaz erős kitettségű fővárosi kínálati piac kevéssel a határok tavaszi lezárása után összeomlott.
mivel a leszálló ágba került Budapest rejtett sérülékenységét a külföldre fókuszált turizmus okozza. A köztévén adott miniszterelnöki interjúból a szektor szereplői tavaly ősszel azzal szembesülhettek, hogy a beutazó forgalom 2021-re sem áll helyre, mert megváltozott a világ turizmusa és az országok nem tudnak a bevett szokások szerint működni a jövőben. Orbán Viktor akkor figyelmeztette az iparág képviselőit, hogyvéget érni látszik az addig jól jövedelmező időszak,
hogy az éves szinten értékesített vendégéjszakák egészségtelenül alacsony, 10 százalékos aránya bővüljön a magyarok körében. Az irányvesztett főváros régóta nem túl pénztárcabarát módon rendezkedett be a vidéki Magyarország utazóinak fogadására, azonban a hónapok óta elszenvedett veszteségek ellenére nehezen mozdul a kívánt változás irányába. A múlt hétena kormányfő ismét felhívta a figyelmet a helyzet komolyságára,nem lesz fenntartható az eddigi, külföldközpontú üzleti modell Budapesten, hanem váltani kell,
– Budapest turizmusa nem lesz versenyképes a régi mederben, mert nem fog visszaállni olyan nemzetközi rend, amelyben bármely nagy főváros, amely pénzt akar csinálni a turizmusból, megengedheti magának, hogy mellőzze a saját polgárait – fogalmazott Orbán Viktor a Magyarország újraindul! című konferencián. Aláhúzta, hogy az üzleti modellváltással ki kell építeni olyan turisztikai kapacitásokat is, amelyeket a vidéki magyarok vesznek igénybe. A kormányfő üzent a szakmai szervezeteknek és az iparkamaráknak, hogy tegyék le a kormány asztalára a modellváltásról szóló javaslataikat.példaként említve a nagy turisztikai vonzerőt jelentő más európai fővárosok, például Párizs vagy Róma modelljét, amelyek hazánkéhoz képest ugyan több külföldi vendég kiszolgálását látják el, de a belföldi turistákhoz mérten egészségesebb arányban.
ne pedig – ahogy az elmúlt években történt – napi szintű kényelmetlenséget okozzanak a lakosságnak. Budapest presztízse turisztikai célpontként érdemben csak akkor emelkedhet, haa külföldi turisták jelenléte a helyi közösségek számára a fejlődés, a gyarapodás lehetőségét jelentsék,
– fejtette ki a miniszterelnök szavai kapcsán a Magyar Nemzetnek Galgóczy Ferenc, aki száz százalékban magyar tulajdonú cégeivel a légi közlekedésben és az utazásszervezői piacon rendelkezik évtizedes tapasztalatokkal. Az egykor a Malév GH alvállalkozójaként, ma a Neckermann befektetőjeként ismert szakember szerint várható, hogy az iparág ismét meglátja a fantáziát a belföldi és az autós utakban. – Budapestiként azt gondolom, hogya magyarok kiszolgálása éppúgy elsőbbséget élvez, mint a külföldről érkezőké
Gyakorló utazóként magam is úgy vélem, hogy mennyiségben szerényebb, viszont színvonalban magasabb minőségű utazásokat érdemes tervezni a közeli jövőben – vélekedett Galgóczy Ferenc, aki szerint a turizmus fejlődésének kéz a kézben kell járnia a gasztronómia további fejlődésével is, amely a nemzeti jellegű kínálat vonzerejét erősítheti.a főváros a belföldi és a külföldi turisták találkozóhelye kell legyen.