A baloldal inkább csak hátráltatja a járvány elleni védekezést

Gyurcsány Ferenc és társai nem tanultak a múlt hibáiból. Pedig a kormány ezúttal nem rendelt el veszélyhelyzetet, amit korábban a baloldal kifogásolt.De ismét csak cserben hagyja a baloldal a járvánnyal küzdő Magyarországot.

Az első hullám ideje alatt visszatérően azzal támadták a kormányt, hogy nem hozta meg időben a szükséges szigorító intézkedéseket, illetve hogy az egészségügy nincsen felkészülve a járványra. Üzeneteikkel folyamatosan próbálták rombolni az egészségügyi intézkedésekbe vetett társadalmi bizalmat.

Ezt tökéletesen példázza, hogy amikor még a járvány teljesen ismeretlen volt a nyilvánosság előtt, Arató Gergely DK-s politikus márciusi parlamenti felszólalásában arról beszélt: „a kormány védőfelszerelés, maszk és kesztyű nélkül küldi az orvosokat és ápolókat, az egészségügyi dolgozókat a koronavírus elleni harcba”. Azt is mondta, hogy szerinte „a kormány potenciális koronavírus-fertőzötteket, sőt kontaktszemélyeket sem hajlandó tesztelni.”

A Gyurcsány-párti politikus mondandója nemcsak erkölcsileg megkérdőjelezhető, hanem teljes mértékben hazugságnak bizonyult. A kabinet ugyanis mindvégig biztosította a szükséges védőfelszereléseket a koronavírusos betegekkel foglalkozó orvosoknak, ráadásul a veszélyeztetett korcsoportba tartozó orvosok helyett a fiatalabb orvosokat helyezte a frontvonalba.

Az első hullám idején bár a kormány minden járványügyi intézkedését támadták, a baloldali pártok és politikusaik elsősorban azt hánytorgatták fel, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat elfogadásával a kormány egy későbbi diktatórikus rendszer alapjait akarja megalapozni. Egészen elképesztő hazugság volt, amire egy összehangolt nemzetközi lejárató hadjáratot húztak fel. Ennek fényében érdemes megnézni, honnan hová vezetett az út a vírus elleni küzdelemben.

Március 11-én rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett a kormány az ország teljes területére a koronavírus-járvány miatt. A rendkívüli jogrend kihirdetésére azért volt szükség, mert a kormány számára ez biztosította a járvány elleni védekezéshez szükséges gyors és rendkívüli intézkedések azonnali végrehajtását. A kormány március közepén azt kérte a parlamenti pártoktól, hogy a hatékony védekezés érdekében térjenek el a házszabálytól, és amint csak lehet, szavazzanak a koronavírus-törvényről.

A baloldali képviselők (az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Jobbik, az LMP) azonban sem a házszabálytól való eltérést, sem magát a törvényt nem támogatták.

Előre megtervezetten diktatúráztak

Mint utólag kiderült, nem véletlenül hátráltak ki a közös védekezésből. A helyzetet jónak ítélték meg politikai népszerűségük növelésére, ezért a nemzetközi baloldallal összefogva egy előre eltervezett, összehangolt támadást intéztek Magyarország ellen. Amikor az ország a járvány miatt nehéz helyzetbe került, minden eddiginél erőteljesebben zúgott a diktatúra-kórus. A hazai és a brüsszeli baloldal képviselői szinte betűről betűre ugyanazokkal a rágalmakkal bombázták a kormányt. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor többször leszögezte: amint indokolatlanná válik a veszélyhelyzet és a kormány extra jogosultságai, visszavonják a koronavírus-törvényt.

Nehéz ezt elfelejteni, hiszen a baloldal akkor hátrált ki a nemzeti összefogásból, amikor a legkevésbé kellett volna.

Gyurcsány Ferenc pártja, a DK elsőként fordult Brüsszelhez „a felhatalmazási törvény hatálya alatt született kormányrendeletek miatt”. „Orbán Viktor hamar bebizonyította, mire kellett neki az idők végezetéig szóló korlátlan hatalom” – írták közleményükben, nem törődve azzal, hogy képviselőik közben a parlamentben törvényeket tárgyaltak.

„Orbán Viktor ezt a helyzetet is kizárólag arra használja fel, hogy diktatúrát építsen ki Magyarországon, és felszámolja a jogállamiságot a parlament kiiktatásán keresztül. Márpedig ezt itt nem tűrik” – ezzel támadta Magyarországot Brüsszelben Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője.

„Önök úgy akarják elfogadni ezt a lex Covid néven ismert törvényt, hogy az gyakorlatilag érdemi kontroll nélkül ad önnek felhatalmazást. (...) Ezt úgy hívják, miniszterelnök úr, hogy diktatúra” – támadta a kormányt Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője a törvényjavaslat vitáján.

Nemcsak a hazai törvényhozásban zajlott a méltatlan vita: a hazai baloldallal összejátszó brüsszeli elit képes volt a koronavírus-törvény miatt Brüsszelbe kiráncigálni Magyarországot. Emlékezetes, egészen lehetetlen felvezetése volt a meghallgatásnak: a nemzetközi baloldal ellehetetlenítette, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter felszólalhasson.

Külföldön rendszeresen elhangzott az a képtelen hazugság, hogy nincs is parlament. Holott folyamatosan működött.

Hiábavaló volt a nagy igyekezet, június közepén az Országgyűlés – a kormány ígéretének megfelelően – elfogadta a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, ezzel visszavonta a magyar emberek érdekében meghozott jogszabályt. A parlament egyúttal jóváhagyta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabályt is. Árulkodó, hogy a baloldal nem szavazta meg ez utóbbit, azaz nem támogatták a járványügyi készültség bevezetését.

Most sem segítenek

Őszre megváltozott a helyzet: Orbán Viktor a köztelevíziónak adott interjújában ismertette, a korlátozások helyett az ország működőképességére helyeződik a hangsúly a vírus elleni védelemben. „Magyarországnak működnie kell” – mondta a kormányfő. Azaz a második hullámban a kormány nem tervezi a veszélyhelyzet kihirdetését, a korábban éppen a koronavírus-törvényt bíráló baloldal mégsem segít a közös védekezésben.

Felmerül a kérdés: miért nem teszik? Pedig most minden adott lenne, hiszen az önkormányzatoknak, így a baloldali városvezetőknek is jóval nagyobb (pénzügyi és egyéb) mozgásterük van, mint tavasszal, amikor jobban meg volt kötve a kezük. Egyre inkább bebizonyosodik, csak ártani akarnak.