Ukrajnában felfüggesztették az emberi jogokat

Az ukrán kormány bejelentette, hogy felfüggeszti az Emberi Jogok Európai Egyezményének végrehajtását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ukrán hatóságok ezentúl bárkit lehallgathatnak, házkutatásokat tarthatnak, és a hadsereg számára elkobozhatják az ingatlanokat és az autókat is.

Az M1 Híradóban bemutatott videóban hadkiegészítők egy csoportja erőszakkal próbál meg betuszkolni egy férfit egy mikrobuszba Odesszában. Az amatőr felvételen látható, hogy a járókelők védik meg, akikkel az egyenruhások szintén üvöltöznek. A hadköteles korú férfi azt kiabálja: gyermekem van, engedjetek el! Végül az ellenállásának köszönhetően megmenekül.

Ukrajnában a kormány legtöbb rendelkezése a háború körül forog, és Kijev szinte mindent az új, sokak szerint jogfosztó mozgósítási törvénnyel hoz összhangba.

Legutóbb a külföldön élő 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak tiltották meg, hogy a konzulátusokon útlevelet igényeljenek.

„Elnök úr, miért gondolja úgy, hogy minden külföldön élő ukránnak harcolni kell menni? Harminc éve költöztem el az országból, amelynek kormánya azóta sem kérdezte meg tőlem, miért mentem el” – magyarázta egy ukrán férfi.

A jogkorlátozások azonban itt nem érnek véget. Az Európa Tanács honlapján jelent meg az a levél, amelyben az ukrán kormány bejelenti: a hadiállapot miatt ideiglenesen felfüggeszti az Emberi Jogok Európai Egyezményének végrehajtását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

lefoglalhatják az ukrán állampolgárok ingatlanjait, autóit, kijárási tilalmat rendelhetnek el, és a hatóságok bárkit jogszerűen lehallgathatnak.

„Az ukrán állampolgárok jogait teljesen megvonják. Higgyék el nekem, valaki ezért még felelni fog. Biztos vagyok benne, hogy ezek után még több ukrán fogja elhagyni az országot, ugyanis mindenüket elveszik” – mondta egy ismert ukrán blogger.

Korlátozhatják továbbá a szólás és véleményszabadságot, valamint az országon belüli szabad mozgást a külföldiek és a belföldiek számára egyaránt. Ráadásul a hatóságok szabadon tarthatnak házkutatásokat is.

A nemzetközi törvények szerint egy harcban álló országnak joga van a szabadság korlátozásához, erről azonban tájékoztatnia kell a nemzetközi szervezeteket is. „Hangsúlyozom: szabadon korlátozhatjuk a jogokat” – nyilatkozta egy ukrán katonai elemző.

A rendelkezés értelmében ezentúl jogosan betilthatják a különböző rendezvényeket, emellett korlátozhatják a lakóhely szabad megválasztását is.

Ukrajna további értesítésig felfüggesztette a konzuli szolgáltatásokat a külföldön élő katonakorú férfi állampolgárok számára, kivéve azokat, akiknek vissza kell térniük Ukrajnába – közölte a Reuters brit hírügynökség által elért külügyminisztériumi segélyvonal.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az X közösségi portálon ugyanakkor azt írta: „az ukrán kormány hamarosan magyarázatot ad a külföldön élő katonaköteles korú férfiaknak nyújtott konzuli szolgáltatásokról”.

Hozzátette, az általa elrendelt intézkedések célja, hogy helyreállítsák a mozgósítási korú férfiakkal szembeni „méltányos” bánásmódot. Mint írta „A külföldön tartózkodás nem mentesíti az állampolgárt a haza iránti kötelezettségei alól”.

Négy frontszakaszon sikerült előretörnie az orosz hadseregnek, miközben Donyeck körzetében kilenc ellenrohamot vert vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan az elmúlt nap folyamán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette meg egyebek között az ukrán fegyveres erők Dél műveleti parancsnokságának törzsét, egy harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott harcjárművet, egy cseh DANA önjáró, valamint két brit FH-70-es és egy amerikai M777-es vontatott tarackot, öt francia gyártmányú HAMMER légibombát, egy Uragan-rakétát, továbbá 29 drónt.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség Szergej Lebegyevre, a „mikolajivi földalatti ellenállás koordinátorára” hivatkozva azt írta, hogy Odessza központjában, a Kulikovo Polje tér közelében, ahol az ukrán fegyveres erők Pivdeny (Dél) parancsnoksága található, három robbanás hallatszott. A becsapódásokat követően a helyszínre, amelyet lezártak a biztonsági erők, sok mentőautó érkezett.

Lebegyev állítása szerint a Mikolajiv megyei Dmitrovkában találatot kapott egy katonai eszközök tárolására használt hangár is.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán, a „különleges hadművelet” övezetében állomásozó orosz csapatok közös főhadiszállásán hangsúlyozta, hogy növelni kell a fegyver- és hadfelszerelés-szállítást az offenzíva ütemének fenntartásához.

A tanácskozáson részt vett Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök is.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A moszkvai a Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén) lévő katonai emlékközpontban szerdán kiállítás nyílt az ukrajnai háborúban zsákmányolt, külföldi gyártmányú haditechnikai eszközökből. Az éjszaka folyamán a helyszínre szállítottak egy Avgyijivkánál üzemképtelenné vált amerikai M1 Abrams tankot és egy, ugyanennek a harckocsinak az alapján megépített M1150 Assault Breacher Vehicle rohamjárművet.

A Poklonnaja Gorán 12 országnak a frontról elvontatott több mint harminc harci járműve megtekinthető, köztük egy német Leopard-2-es harckocsi és egy amerikai Bradley gyalogsági harcjármű is.

Újabb orosz rakétatámadás érte a délnyugat-ukrajnai Odesszát, hárman meghaltak, hárman pedig megsebesültek – jelentette be Hennagyij Truhanov, a város polgármestere szerdán.

Oleh Kiper Odessza megye kormányzója a Telegramon azt közölte, a sebesültek ellátása jelenleg is zajlik, hozzátéve, hogy megrongálódott a polgári infrastruktúra is.

A kikötővárost hétfőn érte legutóbb légitámadás, melyben öten haltak meg.

Ugyancsak szerdán Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója azt közölte,

az orosz erők irányított bombákkal támadták a megyében lévő Zolocsiv települést. Az egyik bomba egy autóba csapódott be, melynek két utasa, egy férfi és egy nő meghalt.

Akárcsak Odesszát, Harkivot is gyakran éri légitámadás az utóbbi hetekben; az utóbbit az orosz erők már a háború 2022-es kezdetén igyekeztek elfoglalni.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt közölte, az orosz erők irányított bombákkal támadták a várost. A város polgármestere, Ihor Terehov azt mondta, a támadás nyomán egy lakóépületben is kár keletkezett. Hozzátette, hogy a mentőalakulatok jelenleg is a helyszínen vannak.

A Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) kedden helyi egészségügyi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy

az 1,4 milliós városban – melyet az orosz erők már a háború kezdetén megpróbáltak elfoglalni – jelentősen romlottak az életkörülmények az utóbbi fél évben, sok körzetben egyáltalán nincsen áram, több épületben pedig – a támadások miatt – korlátozott a vízfogyasztás.

Orvosok szerint sok lakos állandó szorongásra panaszkodik.

Ugyancsak kedden Oleh Kiper, a délnyugat-ukrajnai Odessza megye kormányzója bejelentette, hogy ötre nőtt az előző nap a megye azonos nevű székhelyét ért orosz légicsapás halálos áldozatainak száma, hozzátéve, hogy ez a szám tovább nőhet, mert a 23 sebesült közül nyolc állapota, köztük egy négyéves kislányé, súlyos.

A támadás során lángra kapott Odessza Harry Potter-kastélyként is emlegetett közigazgatási épülete is, amelyben súlyos károk keletkeztek.

Akárcsak Harkivot, Odesszát is gyakran éri orosz támadás. A dél-ukrajnai Herszon megyéből szintén légicsapást jelentettek az utóbbi 24 órában, hozzátéve, hogy egy halálos áldozatról tudni.

A NATO-tagországok kudarcot vallottak a katonai segélyre vonatkozó, elmúlt hónapokban tett ígéreteik beváltásában, de most már nőni fognak az Ukrajnába irányuló fegyver- és lőszerszállítmányok – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Kijevben, ahová előre be nem jelentett látogatásra érkezett.

„A NATO-szövetségesek az elmúlt hónapokban nem azt nyújtották, amit megígértek. Az Egyesült Államok hat hónapot töltött arra, hogy megállapodjon a segélycsomagról, az európai szövetségesek pedig nem szállították le azt a lőszert, amit ígértünk. De most biztos vagyok abban, hogy a dolgok változni fognak” – fogalmazott a Reuters szerint Stoltenberg. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai kongresszusa nemrég jóváhagyta a több mint 60 milliárd dollár értékű ukrajnai segélycsomagot, az erről szóló törvényt Joe Biden elnök pedig már alá is írta.

Ezenfelül Rishi Sunak brit miniszterelnök is újból kifejezte elkötelezettségét Kijev támogatása iránt, Németország beleegyezett egy új Patriot rendszer beszerzésébe Ukrajna számára, és Hollandia is újabb légvédelmi segélyt helyezett kilátásba. Megjegyezte: további kötelezettségvállalásokra is számít. Reményét fejezte ki, hogy mindezzel a segítséggel Ukrajna képes lesz fodítani a harci helyzeten a frontvonalakon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közös sajtótájékoztatón kiemelte: Ukrajna haladéktalanul megkapja a Patriot rakétákat, amelyeket szövetségeseitől kért. „Ami a további csomagokat és a Patriot rendszerekhez szükséges rakéták számát illeti, azt hiszem, hogy megkapjuk ezeket a készleteket” – idézte Zelenszkijt az UNIAN ukrán hírügynökség.

Az államfő elmondta: az Ukrajna-NATO Tanács április 19-i ülésén Kijev azt a választ kapta, nem lesz szünet a lőszerellátás folyamatában. Ugyanakkor pontosította, hogy folyamatban vannak a tárgyalások azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna további Patriot légvédelmi rakétarendszereket kapjon.

„Még nincsenek olyan erőteljes konkrétumok, amelyeket elvárunk a partnerektől. Vannak első lépések” – jelentette ki Zelenszkij. „Ma megbeszéltük a főtitkárral, hogy hol lenne szükség a Patriotok további jelenlétére. Tudjuk, hogy melyik államnak mije van” – mondta az elnök. Hozzátette: érezhető változást hozna, ha további Patriot légvédelmi rendszereket szállítanának Ukrajnának.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Stoltenberg meghívta Zelenszkijt a NATO washingtoni csúcstalálkozójára, ugyanakkor kétségét fejezte ki, hogy Ukrajna meghívást kapna ott a szövetséghez való csatlakozásra.

Zelenszkij kijelentette még, hogy Ukrajna helyesli a NATO-főtitkár ötletét, hogy százmilliárd eurós különleges szövetségi alapot hozzanak létre az ukrán védelem támogatására, de érdekelnék a részletek arról, miként működne egy ilyen alap.

Az ukrán elnök emlékeztetett arra, hogy Stoltenbergnek ez a harmadik látogatása Ukrajnában az Oroszország által 2022 februárjában indított háború alatt. A NATO-főtitkár programja szerint az ukrán parlamentben is felszólal.