Támadás is állhat a bejrúti robbanás hátterében, hatalmas a káosz

A libanoni hatóságok nem zárják ki, hogy külső beavatkozás okozta a bejrúti kikötői negyedet romba döntő robbanást, de a baleset és a hanyagság lehetőségét is vizsgálják – mondta el Michel Aun libanoni elnök pénteken. Eközben 154-re emelkedett a halálos áldozatok száma.

A mintegy ötezer sérült ötöde kórházi ellátásra szorul, és 120 ember válságos állapotban van – írta Hamad Haszan libanoni egészségügyi miniszterre hivatkozva az NNA libanoni állami hírügynökség.

Michel Aun hangsúlyozta: egyelőre nem sikerült megállapítani a robbanás okát, de nem zárható ki, hogy külső beavatkozás – például rakéta vagy bomba – okozta a bajt.

Aun hozzátette: három szinten zajlik a nyomozás. Először is vizsgálják, hogyan került a raktárba a robbanóanyag, és milyen körülmények között tárolták, másodszor hanyagság és baleset jelei után kutatnak, harmadszor pedig azt is körbejárják, történt-e külső beavatkozás. Az üggyel kapcsolatban eddig 16 embert vettek őrizetbe.

Az Egyesült Államok korábban közölte: nem zárja ki, hogy támadás miatt robbant be a kikötő egyik raktárában tárolt 2750 tonna ammónium-nitrát. Izrael, amely több háborút vívott Libanonnal, szinte azonnal jelezte, hogy nincs köze a történtekhez.

Csütörtökön a robbanás miatt tüntetők csaptak össze a biztonsági erőkkel Bejrútban. A robbanás által romokban heverő egyik utcán a parlament épületének közelében a rendvédelmi szervek könnygázzal oszlatták a tiltakozókat, akik kövekkel dobálták meg a rendőröket és üzleteket rongáltak meg. Az oszlatás során többen megsérültek. Az utcákra vonult emberek a bejrúti kikötői negyedet romba döntő keddi robbanásban a kormány alkalmatlanságának bizonyítékát látják. Már a robbanást megelőzően is számos megmozdulás volt a libanoni vezetés ellen. Az ország évtizedek óta nem látott gazdasági válsággal küszködik, amelyet a koronavírus-járvány az utóbbi hónapokban kiélezett.

Az ENSZ emberi jogi főbiztossága pénteken független vizsgálatot követelt a robbanás ügyében. Rupert Colville, a főbiztos szóvivője arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson gyors és hosszú távú segítséget Libanonnak. Colville emellett felszólította a közel-keleti ország vezetőit, hogy vessenek véget a politikai csatározásoknak, és orvosolják a lakosság sérelmeit.

Eközben a világszervezet szakosított szervezetei vállvetve próbálnak segítséget nyújtani a pusztító erejű bejrúti robbanás áldozatainak, és a katasztrófa által még nehezebb helyzetbe került, amúgy is gyenge lábakon álló egészségügyi és élelmiszerellátási rendszernek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a robbanás következtében mintegy 500 ággyal szűkült a libanoni kórházak kapacitása, és megsemmisült több ezer védőfelszerelés, melyet a koronavírus-járvány megfékezésére használtak volna. Ennek pótlását segélyekből igyekszenek megoldani. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) arról tájékoztatott, hogy a robbanás károkat okozott mintegy 120 iskolában, amelyekben összesen 55 ezer gyerek tanult. Emellett mintegy 80 ezer gyerek otthona semmisült meg, és sok háztartásban korlátozott a víz- és az áramszolgáltatás – mondta el egy genfi sajtótájékoztatón Marixie Mercado UNICEF-szóvivő. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) liszttel és gabonával támogatja Libanont az élelmiszerhiány elkerülése érdekében. A robbanásban a közel-keleti ország központi gabonatárolója is megsemmisült.

A WFP genfi közleményében az írta: aggódik, hogy a robbanás és a bejrúti kikötőben keletkezett kár súlyosbítja az amúgy is ingatag élelmiszerbiztonsági helyzetet, amely tovább romlott a gazdasági válság és a koronavírus-járvány miatt. A szervezet élelmiszercsomagokat oszt szét családok ezrei között, és szükség esetén kész megszervezni az ellátási láncot, valamint logisztikai támogatással és szakértőkkel segíteni Libanont.