Folytatódik az ütközet lengyel városok és az Európai Unió között

Mégsem szenvednek kárt azok a lengyel települések, amelyektől az Európai Bizottság múlt hónapban megtagadta az uniós testvérváros-programbeli finanszírozását. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos azon városok kérvényét utasította el, amelyek korábban LMBTI-mentes (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) közösségeknek nyilvánították magukat, vagy betiltották az azonos nemű párok jogaiért folyó kampányokat. Lengyelországban már száz település mondja magát LMBTQ-mentes zónának. A falvak és városok ezzel azt akarják kinyilvánítani, hogy náluk nemkívánatos vendégek a homoszexuálisok, biszexuálisok, transzneműek és a többi – általuk deviánsnak tartott – szexuális kisebbségi csoporthoz tartozók. Konskowola város erre már a határban elhelyezett városnévtábláján is felhívja a látogatók figyelmét. A települést most azzal fenyegetik, hogy az Európai Unió kizárja pályázataiból. A homoszexuális lobbi és a gender ideológia egyébként a lengyel elnökválasztási kampány egyik fő témája volt. A máltai politikus szerint a diszkrimináció nem megengedhető az EU-ban. Döntését Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke is támogatta, hangsúlyozva, hogy „az EU szerződései biztosítják, hogy minden európai szabadon eldönthesse, hol éljen, kit szeressen, és mire törekedjen”. Zbigniew Ziobro lengyel külügyminiszter a napokban bejelentette, hogy a lengyel kormány kifizeti az érintett városoknak a támogatást, amit igényeltek az uniótól. A kisebbik kormánypárt, a jobboldali-katolikus Szolidáris Lengyelország politikusa kedden egy 250 ezer złoty, azaz csaknem húszmillió forint értékű csekket nyújtott át Tuchow város polgármesterének. Ez az összeg háromszor nagyobb, mint amit a Krakkótól tíz kilométerre fekvő település az uniótól igényelt. Ziobro ismét azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy jogellenesen és ideológiailag motiváltan lépett fel a hagyományos családi értékeket óvó városokkal szemben. Megjegyezte, ez a mostani lépés ízelítő abból, hogyan viselkedne Lengyelországgal a brüsszeli testület, hogyha megvalósulna az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokhoz kötő „jogellenes mechanizmus”. Cikkében a Euronews felidézte, tavaly mintegy nyolcvan település csatlakozott az „LMBT-ideológiát” elutasító kezdeményezéshez. Andrzej Duda elnök, akit újraválasztottak múlt hónapban, kampányában az LMBT-aktivizmust „a kommunizmusnál is pusztítóbb ideológiának” nevezte. Az Európai Parlament 64 képviselője tegnap közleményben bírálta az Európai Bizottságot, amiért nem reagált arra érdemben, hogy 48 lengyel LMBT-aktivistát tartóztattak le egy augusztus 8-i tüntetés után – jelentette a Reuters. Az érintettek egy Malgorzata Szutowicz nevű aktivista letartóztatása ellen tiltakoztak, akit azzal vádolnak, hogy szivárványos zászlókat akasztott Jézus-szobrokra és megrongálta egy abortusz-ellenes aktivista járművét. A lengyel konzervatívok mozgalmát korábban az Egyesült Államok és az EU is kritizálta, egy friss felmérés szerint azonban már az ország harmada elutasítja a homoszexuális közösség ideológiáját. Az LMBT-ideológia-mentes zónák népszerűségében nagy szerepe volt a Gazeta Polska jobboldali hetilapnak. A konfliktus kipattanása után a szerkesztőség fekete kereszttel áthúzott, szivárványszínű matricákat tett az újságba, ami a sajátos mozgalom fontos szimbólumává vált. Az LMBT-ideológia-mentes zónák azóta is inkább szimbolikus, semmint jogi kategóriák. Az egyes önkormányzatok maguk választják meg az ideológia elutasításának módját, így vannak direktebb és enyhébb szövegezésű jogszabályok. Előbbi kategóriába tartozik a Balkan Insight által szemlézett, kelet-lengyelországi Ryki település rendelete, amelyben „a balliberális politikai körök ideológiai hadviselésében használt, erőszakos homoszexuális propaganda” távoltartásával indokolják az LMBT-mentes zóna kialakítását.