Magyarországot a migrációs krízis a balkáni útvonal miatt érintette, mivel Görögország felől Németországba Magyarországon keresztül lehetett eljutni.Azokban a hónapokban elképesztő nemzetközi támadás érte Magyarországot, elsősorban Brüsszelből, azért, mert elsőként lépett fel határozottan az illegális bevándorlás ellen.
Szeptember 15-én Magyarországon életbe lépett az úgynevezett „jogi határzár„, vagyis éjféltől szigorodtak az embercsempészés büntetései, és azóta kiutasítással jár a műszaki határzár megrongálása és átlépése.A magyar kormány 2015. június 15-én műszaki határzár építését jelentette be a déli, szerb határ mentén. A 4 méter magas és 175 kilométer hosszú kerítés őszre készült el.
Szeptember 16-án a röszkei határátkelőnél erőszakba torkolló összecsapás történt a migránsok és a magyar rendőrök között, melynek során több száz ember sérült meg. Terroristák is voltak a migránsok között Azzal, hogy elsőként a magyar-szerb, majd pedig a magyar-horvát határt is lezárták, a következő hetekben jelentősen csökkent az országba érkező illegális migránsok száma.Ugyanezen a napon a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyére a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett ki, melyet három nap múlva Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztett.
A magyar kormány elleni támadások azt követően kezdtek elhalkulni, hogy 2015. november 13-án Párizsban olyan migránsok hajtottak végre terrortámadást, akik közül az egyik szervező a balkáni migránsútvonalon érkezett Európába, és többek között a Keleti pályaudvarnál éjszakázó migránsok között próbált szervezni terroristákat.Ami igazán figyelemre méltó volt, hogy Magyarországot soha nem látott külföldi támadás érte azért, mert fellépett az illegális migráció ellen.
A mögöttünk hagyott öt évben tucatnyi terrortámadást hajtottak végre Európában olyanok, akik különböző időpontokban menedékkérőként érkeztek a kontinensre.Ezzel végképp bizonyosságot nyert, hogy a migráció jelentősen növeli a terrorveszélyt és rontja a közbiztonságot.
Magyarország továbbra is a szigorú migrációs politika híve, és ebben komoly szövetségeseink lettek a visegrádi országok. Hazánknak sikerült megakadályoznia eddig az unió által bevezetni szándékozott kötelező betelepítési kvótát. Az még a jövő kérdése, hogyan alakul a bevándorlási helyzet, de az biztos, hogy csökkenésre nem számíthatunk a következő évtizedekben sem.A migrációs válság persze azóta sem ért véget, továbbra is tízezrek érkeznek ellenőrizetlenül a kontinensre, és semmi jele nincs annak, hogy a korábban érkezettek beilleszkedtek volna az adott társadalmakba.








