Őszre mégiscsak meglehet a védőoltás?

Az Imperial College London szakértői 120 jelentkezőt toboroztak, hogy kipróbálják a vakcinát, mely hangsúlyozottan kísérleti szakaszban van.

A jelentkezők többrétű, gondos orvosi vizsgálaton esnek át, csak ezután, két nap elteltével oltják be őket. A kísérleteket irányító professzor, Robin Shattock szerint jó esély van egy olcsó, tömegesen hozzáférhető oltóanyagra, szerinte hozzávetőleg 200 millió fontnyi (80 milliárd forint) összköltséggel be lehet majd oltani Nagy-Britannia egész lakosságát.

Ehhez persze előbb sikeresnek kell bizonyulnia az új oltóanyagnak. Ez a vakcina már a második, amelyik eljutott ebbe a kísérleti szakaszba, az elsőt az oxfordi egyetem kutatói fejlesztették ki.

Ennek a második verziónak éppen az olcsósága lehet a vonzereje, hiszen egy oltóanyag a jelenlegi számítások szerint nem kerülne többe 3 angol fontnál, vagyis nem sokkal lenne több, mint ezer forint.

Amennyiben az első százhúsz jelentkezővel elvégzett kísérlet sikeresnek bizonyul, következik a sokkal nehezebb és bonyolultabb második kör. Ekkor már hatezer önkéntes kapná meg az oltást, vagyis megfertőznék őket a koronavírussal. Ez a hatezres minta már sokkal nagyobb eséllyel mutatná ki az esetleges mellékhatásokat.

Shattock professzor a kutatások vezetője nem lát komoly esélyt arra, hogy 2021 első fél événél előbb rendelkezésre állhat egy „üzembiztos”, kipróbált, komoly mellékhatásokat nem okozó oltóanyag.

A szakember nem titkolta el, hogy a brit kormánytól eddig kapott pénz, túl a még hátralévő kutatásokon, egyelőre 2 és fél millió adag oltóanyag előállításához lesz elegendő. Ahhoz, hogy Nagy-Britannia közel 67 milliós lakosságát beoltsák még harmincszor ekkora összegre lenne szükség.

Shattock professzor ugyanakkor hozzátette, biztosat ígérni nem tud, a kísérletek még kétesélyesek. Az oltóanyag vagy működni fog vagy nem, a gondosan elvégzett, hónapokig tartó kísérletek nélkül felelőtlenség lenne bármit kijelenteni.

Mennyi ideig tarthat a védettség? Minden egyes oltóanyaggal kapcsolatban döntő kérdés az, hogy milyen hosszú időre ad védettséget. Gondoljunk csak bele, hogy az influenza elleni védőoltást is évről évre ismételni kell, nem olyan, mint például a himlőoltás, amelyik hosszú időre ad védettséget. Nem tudja mindenki, hogy még a legközönségesebb megfázást, náthát is zömmel koronavírusok okozzák, ha nem is a COVID-19. Csakhogy ezekkel a koronavírusokkal szemben szinte alig képes immunválaszt adni az emberi szervezet, a védettség általában nagyon gyorsan eltűnik és aztán nagyon hamar újra náthásak lehetünk, megfázhatunk ismét. Az oxfordi egyetem kutatói megvizsgálták a COVID-19 betegségen átesettek vérét és úgy találták, hogy a szervezetükben a fertőzés következtében kialakult IGB-antitestek szintje a fertőzés utáni első hónapban gyorsan növekedett, de aztán lépésről lépésre hanyatlani kezdett. Magyarán egyre kevésbé lettek védettek egy új fertőzéssel szemben. Sok tudós aggódik amiatt, hogy a koronavírus-fertőzés nem alakít ki az emberi szervezetben hosszú távú védettséget. Hiszen a nátháért, megfázásért felelős „gyengébb” koronavírusok esetében sem alakul ki hosszú távú védettség. A New York-i Rockefeller Egyetem kutatói több száz gyógyult beteg megvizsgálása után arra az eredményre jutottak, hogy azok esetében, akinél enyhe lefolyású volt a koronavírus-betegség, semmiféle védettség nem alakult ki a szervezetben.

„Ez a kérdés a legnagyobb kihívás!” nyilatkozta a CNN-nek Stanley Perlman, a koronavírusok egyik ismert veterán kutatója az iowai egyetemről. „Ha egy átlagos lefolyású fertőzés nem ad védettséget, akkor hogyan alakul majd ki védettség az oltás következtében? ” – tette fel a döntő kérdést.

Ha sikerül is hatásos oltóanyagot kifejleszteni, az máris nagyon valószínű, hogy legfeljebb egy évre adhat majd védettséget. Vagyis a koronavírus, éppen úgy, mint az influenza vírustörzsei, évről évre újra megtámadhatják az emberiséget.