Karácsonyék felélik a tarlósi örökséget

Karácsony Gergely elődje, Tarlós István a regnálása alatt megannyi, a Demszky-érából megmaradt tehertől szabadította meg a várost – kezdi elemzését Rotyis Bálint, a Médianéző Központ hírelemzője. Ezek közül a négyes metró körüli agónia jelentette a legnagyobb feladatot, hiszen Demszky Gábor egy megcsúszott, az eredeti tervekhez képest százmilliárdokkal nagyobb költségű beruházást hagyott maga után.

Tarlós István azonban a projektek lezárása mellett olyan fejlesztéseket indított el, amelyek több százezer budapesti életét könnyítették meg. Számos tér és park a XXI. század igényeihez igazodva szépült meg, a budapesti tömegközlekedés megannyi eleme pedig a kornak megfelelő fejlesztésen és bővítésen esett át. Utóbbiak közül a legnagyobb volumenű a hármas metró régóta esedékes felújítása volt, azonban a közlekedés hatékony átszervezésével a Tarlós István vezette főváros – a baloldali várakozásokkal ellentétben – sikeresen elkerülte, hogy a végeláthatatlan dugók rabjává váljon.

Míg Tarlós István idejének nagy részét csendes munkával töltötte, addig Karácsony Gergely influenszereket megszégyenítő aktivitással számol be naponta többször arról, hogy szerinte éppen mi történik a fővárosban, mutat rá az elemző. E cselekvés láthatóan energiájá­nak nagy részét leköti, hiszen százpontos kampányígéreteinek megvalósításában igen rosszul áll. Már a választási programja is tartalmazta a főváros fenntartása alatt álló idősotthonok rekonstrukcióját és bővítését, a Pesti úti idősotthon kapcsán azonban kiderült, hogy elfelejtette betartani az ígéretét, sőt a felelősséget utóbb a kormány nyakába próbálta varrni.

Amellett, hogy ígéreteinek egy része megfoghatatlan, jó részükről pedig megfeledkezett, a meghozott intézkedései is elégedetlenséget szültek. Miközben a járvány kellős közepén mindenki arra törekedett, hogy csökkentse az emberek közötti kontaktust, addig a Karácsony Gergely vezette főváros megritkította a tömegközlekedési járatokat. Szintén komoly vitát kiváltó intézkedése volt a körúton átgondolatlanul felfestett biciklisáv kialakítása, az utóbbi napokban pedig a Lánchíd felújításáról szóló vita is napirendre került: az a tény, hogy a főváros nyolc hónapja nem tudott lépni az ügyben, jól szimbolizálja a baloldal tehetetlenségét.

Rotyis Bálint szerint érdemes megfigyelni azt is, hogy Tarlós István és Karácsony Gergely teljesen eltérő módon viszonyulnak a fővároshoz. Amikor Tarlós István a nyilvánosság előtt konfliktust vállalt a kormánnyal egy fejlesztés kapcsán, addig küzdött, amíg a két fél meg nem találta a kompromisszumos megoldást. Ezzel szemben Karácsony Gergely naponta harcol a kormánnyal, de a megegyezés helyett a célja a magyar ellenzék 2022-es szereplésének elősegítése: ennek érdekében akár azt az áldozatot is hajlandó meghozni, hogy egyes intézkedések megcsúsznak vagy akár teljesen elmaradnak, összegez a Médianéző Központ hírelemzője.