Koronavírus: 222 dél-koreai gyógyult beteg ismét megfertőződött

Nagyon sok még a nyitott kérdés a koronavírussal kapcsolatban. Például nem tudni, hogy hogyan és miért okoz olyan “mellékhatásokat” mint a hirtelen véralvadás egyes 25-50 éves betegeknél, valamint a toxikus sokk szindrómához és Kawasaki-betegséghez hasonló tüneteket 5 évesnél kisebb gyermekek esetében.

Ugyanilyen nyitott kérdés, hogy vajon miért fertőződött ismét meg a vírusból már kigyógyult 222 dél-koreai beteg? Pedig ott eddig mintaszerűen kezelték a járványt és a 10 ezer megfertőződött betegből máig 246-an haltak meg.

“Már az is kérdés, hogy újrafertőzésről vagy újraaktiválásról van-e szó?” – nyilatkozta Dr. Roh Kyung-ho, aki az Ilsan Kórház Nemzeti Egészségbiztosítási Klinikájának a laboratóriumában dolgozik. Az újraaktiválás azt jelentené, hogy a COVID-19-es egyén nem volt képes leküzdeni a vírust és csak látszólag gyógyult meg. Újrafertőzés pedig azt jelenti, hogy az egyén teljesen felépült, de újra megfertőződött a vírustól. „Ez attól függ, hogy mennyire erős az egyén immunválasza. Újrafertőzéskor előfordulhat, hogy egy személy teljesen felépül a vírusból, majd kapcsolatba kerül a közösség más (tünetmentes) vírushordozóival, de az immunválasza elégtelen”, tette hozzá.

“Néhány kutató azt gondolja, hogy az újrafertőzés a hibás teszteken múlik. Ám a legtöbben ezt inkább vírus újabb támadásának tekintik„-- mondta Hwang Seung-sik, a Szöuli Nemzeti Egyetem epidemiológusa. Az újrafertőződés egy másik oka az is lehet, hogy egyesek 14 napos átlagos időszakon túl is magukban hordozzák a vírust. “Az emberek ebben eltérhetnek, mert ez lehet akár egy hónap vagy akár hat hét is”, mondta a víruskutató.

Az adatok szerint a 222 újrafertőződött 20 százaléka a huszas éveiben jár.

Vajon mi történhetett? Az egyik lehetséges magyarázat a következő. Ha a vírust kezelik, a tünetek elmúlnak, a páciens tesztje negatív lesz. Valójában azonban arról van szó, hogy a vírusok mennyisége olyan kicsi, hogy a teszt nem észleli. A pozitív teszthez ugyanis nagyjából háromezer vírus szükséges. Ha ennél kevesebb van, a teszt negatív lesz akkor is, ha még fertőzött az illető. Így, amikor hazaengedik a pácienst, a vírus újra elkezdi sokszorozni magát, és amikor e másolatok száma felmegy négy-ötezerre, újra előjönnek a tünetek. Ezt hívják az orvosok a visszaesésnek. Tehát ha a teszt egyszer pozitív, aztán negatív, majd újra pozitív ugyanarra a vírusra, akkor beszélünk visszaesésről. Újrafertőződésről azonban csak akkor beszélünk, amikor valakinek teljesen eltűnik a szervezetéből a vírus, ám valaki mástól újra elkapja. Ma még azt sem tudjuk pontosan, hogy hány nap, hét, hónap mire a vírus teljesen kiürül a szervezetből. Koreában eddig a leghosszabb idő, ami a páciens diagnosztizálásától a kezelés végéig, a vírus eltűnéséig eltelt, 52 nap volt.

Elsőként egy japán nő esete hívta fel a figyelmet Japánban az újrafertőződés veszélyére.

Az Oszakában élő nő turistavezetőként dolgozott, és január 29-én igazolták nála a fertőzést. A kórházi kezelést követően február 6-án úgy tűnt, teljesen meggyógyult, tesztje is negatív lett.

Miután hazaengedték, nem ment dolgozni, otthon tartózkodott, végig szájmaszkot viselt, emberekkel nem érintkezett. Ennek ellenére 13 nappal később, február 19-én ismét kaparni kezdett a torka, és mellkasi fájdalmakat észlelt. Újra elvégezték rajta a vírustesztet, ami pozitív lett.

Az Oszakai Egyetem egyik szakértője szerint valószínűleg a páciensben nem termelődhetett elég antitest, ezért kaphatta el ismét a betegséget.

A The Guardian szerint már Kínában is tapasztaltak hasonló újrafertőződést. Philip Tierno, a New York Egyetem Orvostudományi Karának kutatója a lapnak elmondta, a koronavírusos fertőzésnek két stádiuma lehet: az elsőben a tünetek csak minimálisan jelentkeznek, és amikor úgy tűnik, hogy a beteg állapota javulna, akkor megkezdődik a sokkal súlyosabb második szakasz. Tierno szerint ez a lefolyás a lépfene (ami egyébként bakteriális eredetű betegség) okozta fertőzésekre emlékeztet.