Augusztusban újra indulnának az óriás óceánjáró hajók

Az adatok összegzéséből kiderült, hogy a koronavírus járvány kirobbanása után a világ nagy óceánjáróinak 20 százalékán, azaz minden ötödik hajón felütötte a fejét a járvány. Összesen 2592 utas és a személyzet tagjai fertőződtek meg és meghalt közülük 66 ember.

Közben kiderült, hogy jó néhány óriási hajón, miközben elvben luxusszolgáltatásokat kínálnak a legelemibb higiéniai intézkedéseket sem tartották be, például mindennapi gyakorlat volt, hogy egy mosogatóvizet három-négy alkalommal is felhasználtak. Persze a vezetés utasítására tette ezt a személyzet, és pedig azért, hogy minél kisebbek legyenek a költségek és minél nagyobb a haszon.

Így aztán a svédasztalos étkezések, a halomba kitett evőeszközök, tányérok ugyancsak terjeszthették a fertőzést.

A járványügyekben gyakorlatlan személyzet tagjai ugyanabban a kesztyűben vitték ki az ételt tucatnyi kajüthöz, az ételt ráadásul nem simán az ajtó elé helyezték, hanem személyesen adták át még az elkülönített betegeknek is. Azoknak, akiknek elvben a kajütjükben kellett volna maradniuk, gyakran szabadon mozogtak a hajón.

Még gyakran olyan minimálisan elvárható óvintézkedéseket sem tettek meg, mint a svédasztalos étkezés leállítása. Csak annyit tettek, hogy gyakrabban cserélték a svédasztalhoz kirakott evőeszközöket.

Egyes feltételezések szerint az óriáshajókon a szellőztető és légkondicionáló rendszerek terjesztik szét villámgyorsan a betegséget a keringtetett levegő révén.

Ahhoz, hogy a járatok újrainduljanak számtalan előírást meg kellene szigorítani, be kellene például teljesen tiltani a svédasztalos étkezéseket, ami miatt viszont kevesebb utast tudnának fogadni. Ez viszont az árak növekedését eredményezné.

Ráadásul nagy kérdés, hogy ki gyakorolhat felügyeletei jogot ezek felett a hajók felett amelyek gyakran valamiféle kis sziget, félig-meddig törvényen kívüli offshore paradicsomába vannak bejegyezve, így aztán más államoknak nem igazán van joghatósága beleszólni bármibe is.

A tét nem kicsi. Amikor március 11-én a WHO végre kimondta, hogy világjárvány lett a koronavírus fertőzésekből 550 ezer ember volt szerte a tengereken az óriási óceánjárók fedélzetén.

Hosszabb távon ugyanakkor az iparág hanyatlását jósolják a szakértők. Mindenekelőtt az egészségügyi kockázatok miatt, amelyek eddig is megvoltak, de igyekeztek elhallgatni őket.

Sok turista számára ugyanakkor ezek a körutazások jelentették az ideális nyaralást. All inclusive büfé és gyönyörű tájak, a lehető legkisebb kényelmetlenségek révén. Csakhogy ezek a hatalmas tengerjáró hajók , ezek az úszó városok mindig is valóságos inkubátorai, keltetőházai voltak a fertőző betegségeknek.

A mikrobiológia laborok az elmúlt évtizedekben több ezer gyomorfertőzést, E coli és norovírus fertőzést diagnosztizáltak az óriáshajók fedélzetén. Az influenza és a bárányhimlő is meglehetősen gyakori ezeken a hatalmas cirkálókon. Tavaly májusban például kanyarójárvány tört ki a szcientológusok körutazásán.

A tengerjáró hajók egyértelműen növelik a fertőzés kockázatát – részben a fedélzeten lévő egymáshoz közeli kabinok miatt, részben az utasok, részben a személyzet fegyelmezetlensége miatt. Ráadásul a személyzetet gyakran veszélyes spórolásra kényszerítik, például arra, hogy többször is felhasználja ugyanazt a mosogatóvizet. A betegségeket gyakran maguk az utasok titkolják el, attól tartva, hogy a hajóorvosok nagyon magas tarifája túlságosan megterheli a pénztárcájukat.

Ráadásul az óriási motorok okádta füst miatt a hajók körüli levegőminőség gyakran nem különb, mint amit Pekingben és Santiagóban mérnek. A tengerjáró hajók füstje azonban nem csak az utasokat érinti. Egyetlen tengerjáró hajó napi káros anyag kibocsátása körülbelül annyi, mint 1 millió autóé. Hajózáskor az utasok „ökológiai lábnyoma megháromszorozódik”.

Az óriáshajók elképesztő mennyiségű szennyező anyagot bocsátanak az óceánba. Ugyan ki, melyik állam nevében ellenőrizné őket? Kiengedik a szennyvizet, vízbe dobják a szemetet és a kéntartalmú üzemanyag-hulladékokat – néha még a nemzeti parkok védett vizein is.

Miért is ne tennék? Ha a parti vizeken tetten érik őket, nevetve kifizetik a több milliós bírságokat is. Az iparág 19 milliárd dolláros éves bevételt vág zsebre, lényegében adómentesen. Három nagyvállalat uralja a globális hajózási piac 70% -át, ezek mindegyike olyan országokban van bejegyezve, ahol gyakorlatilag nincs adó.

A hatalmas profitot az is hizlalja, hogy a hajókon foglalkoztatottak többnyire a legszegényebb országokból származnak. Az iparág hatalmas nyeresége ellenére az átlagfizetés nem több, mint havi 600 dollár.