Létrehozva: 2020.04.01.

Nem mindegy, mennyi vírussal fertőződünk meg. Kerüljük el a citokinvihart!

Kínai és brit koronavírus-kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy sorsdöntő lehet, mekkora „adag” vírussal fertőződik meg valaki. A nagy tömegű vírusfertőzés nyilvánvalóan sokkal veszélyesebb lehet, mint amikor csak kisebb mennyiségű kórokozó jut be a szervezetünkbe.

Ezért olyan veszélyes amikor egy fertőzött beteg ráköhög vagy rátüsszent a többiekre. Hiszen ilyenkor hatalmas mennyiségű vírus kerül a levegőbe, ami aztán nagyon nagy eséllyel fertőz. Ráadásul ilyenkor valóságos vírusfelhő juthat be a másik ember szervezetébe.

Wendy Barclay professzor, a fertőző betegségek szakértője a londoni Imperial College-ban így foglalta össze a lényeget: „A csata kimenetele sok tekintetben a szervezetünkben összeütköző seregek méretétől függ. Egy nagyon nagy vírussereget nyilvánvalóan nehezebb legyőznie az immunrendszerünknek, mint egy kisebbet.”

Nyilvánvalóan sokkal kisebb a fertőzés veszélye – noha természetesen ez sem lebecsülendő, ha valamiféle felületről, mondjuk egy ajtókilincsről vagy a mobiltelefonunk révén fertőződünk meg. Ugyanis ilyenkor magától értetődően kisebb mennyiségű vírus jut be a szervezetünkbe.

Akár fiatal, életerős szervezetben is „pánikreakciót” válthat ki a hirtelen nagymértékű vírusfertőzés. Az immunrendszer ilyenkor„bepánikol” és azonnali, nagyszabású, gyors választ akar adni a kórokozók támadására. Ami aztán akár össze is roppanthatja a megbetegedett ember egész szervezetét.

Az orvostudomány citokinviharnak nevezi ezt a jelenséget, a szervezet pánikszerű válaszát a fertőzésre.

A citokinek olyan fehérjék, amelyeket az immunrendszer vészjelzőként használ, vagy hírvivő anyagok. A citokinek toborozzák az immunsejteket a fertőzés helyére, amik ezt követően elpusztítják a fertőzött szöveteket a szervezet többi részének megmentése érdekében. Koronavírus-fertőzés esetén az immunrendszer szinte elárasztja a tüdőt citokinekkel. A pánikreakció azt jelenti, hogy a citokinek már nemcsak a fertőzött sejteket, de az egészséges szöveteket is megtámadják. A „citokinviharok” aztán újabb gyulladásokat okoznak, ami nagyon legyengíti a szervezetet.

Hordjanak maszkot a vírusgazdák! Ezért annyira fontos, hogy a lehető leginkább elkerüljük a nagyarányú vírusfertőzést, hogy kerüljük azokat az alkalmakat, amikor ránk köhöghet, ránk tüsszenthet egy beteg. Ez persze nemcsak a koronavírusra, hanem mindenféle fertőzésre igaz. A Távol-Keleten, Thaiföldön, Japánban már évtizedek óta a társadalmi elvárások közé tartozik, hogy aki akárcsak megfázott, nyomban maszkot húz magára, hogy ne adja tovább a betegséget. Ezért mondja minden komoly szakember, hogy a maszk viselése elsősorban a fertőzött emberek esetében kötelező.

Minél kevesebb vírus jut be a megfertőződött ember szervezetébe, annál kisebbek, kezelhetőbbek lesznek a betegség tünetei, vagy ha erős az immunrendszere, akár tünetmentes is maradhat.

A nagyobb mennyiségű vírusfertőzés szinte automatikusan magas lázat okoz, ez is egy védekezési formája a szervezetnek, így is megpróbálja elpusztítani a kórokozókat. Csakhogy a magas hőmérséklet rengeteg kalória azonnali elégetésével jár, így már ez is nagy próbatételt jelent és legyengítheti a beteget.

A magasabb testhőmérsékleten hatékonyabb a szervezet immunvédelme, mivel a fehérvérsejtek gyorsabban szaporodnak ilyenkor, a kórokozóknak viszont nem kedvez a lázas állapot.

A Pediatrics című szakfolyóiratban amerikai gyermekgyógyászok például azt hangsúlyozták, hogy a láz önmagában nem betegség, hanem mechanizmus, amely segít a fertőzés elleni küzdelemben, csökkentheti a vírusok és baktériumok szaporodását, és segítheti a védekezéshez fontos immunsejtek termelődését a szervezetben.

A kiugróan magas láz illetve az elhúzódó lázas állapot, ártalmas is lehet az emberi szervezetre. A gyors pulzus, a fokozott alapanyagcsere megterhelheti a szívet, különösen, ha az egyébként sem teljesen egészséges. A 41Celsius fok fölötti láz pedig már az emberi sejtekre is károsan hathat.

A koronavírus-fertőzés kimenetele, tehát alapvetően két dolgon múlik. A legeslegfontosabb, hogy ne fertőződjünk, vagy ha mégis, akkor a lehető legkisebb mennyiségű vírussal. Minél kevesebb kórokozó jut be a szervezetünkbe, annál könnyebben megbirkózhatunk vele.

Emellett persze nagyon fontos az általános egészségi állapotunk. Az, hogy mennyire vagyunk fittek, egészségesek azt is jelzi, hogy milyen állapotban van, mennyire felkészült az immunhadseregünk!

De, amint láttuk, egy hatalmas mennyiségű kórokozó-támadás még az egészséges szervezetet is nagyon nagy próbatétel elé állíthatja. Kerüljük el a citokinvihart!

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek