
Mi minden változtathat meg az életünkben a koronavírus járvány?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostMindenki azt találgatja, hogy mikortól lehet feloldani a korlátozásokat. Abban azonban majdnem mindenki egyetért, hogy az életünk még nagyon hosszú ideig nem lesz olyan mint volt.
Az elemzők világszerte egyetértenek abban, hogy amíg széles körben, elfogadható áron nem áll oltóanyag a rendelkezésre, illetve amíg az „átoltottság”, vagyis a beoltott emberek száma nem éri el a kívánt mértéket, addig a megszorítások velünk maradnak.
Végleg eltűnhet a kézfogás
Lesznek kijárási korlátozások, gyülekezési tilalom és az életünkből eltűnik sok minden, amit korábban természetesnek tartottunk. Például a kézfogás, vagy olyan üdvözlési formák, mint az ölelés vagy a puszi.
Megfigyelés?
Ráadásul a mobiltelefon vagy esetleg chipek beültetése révén általánossá válik nagy tömegek mozgásának a megfigyelése. A kormányok így ellenőrizhetik majd a korlátozások betartását.
Bezárkózás?
Általánossá válhat a lehető legnagyobb mértékű bezárkózás, az otthonról végzett munka válik nagyon széles körben jellemzővé. Átalakulhatnak egész iparágak, boltok százezrei zárhatnak be, beleértve akár a plázákat is.
Nem járunk boltba, csak neten vásárolunk?
Még inkább általánossá, sőt szinte kizárólagos lehet az internetes vásárlás és a bezárt éttermek, akárcsak mostanában a karantén-korszakban, csak akkor maradhatnak talpon, ha berendezkednek a minél nagyobb mértékű házhoz szállításra.
A várható jövőről, nagyjából egybehangzóan ezt a sötét képet festi három tekintélyes amerikai kutatóintézet, az American Enterprise Institute-t, az American Progress Center és a Harvard Safra Center for Ethics.
Mindhárman az oltás kifejlesztését és széles körű felhasználását tekintik a várható jövő, új korszakhatárának.
Elektronikus megfigyelési rendszer?
Az oltás megjelenése előtt csak egy elképesztően költséges általános és gyakran ismételt tesztelés hozhatna valamiféle enyhítést, ráadásul ennek együtt kellene járnia egy általános elektronikus megfigyelési rendszerrel.
Vagyis mindenki mozgását ellenőrizni kellene a GPS adatok segítségével. Ami csak a telefonadatok alapján lehetséges. Ugyanakkor a telefonok nincsenek rögzítve az emberi testhez, így a rendszer akár ki is játszható, ha valaki nem viszi magával a telefonját. És innen kezdve már csak egy lépés a kötelezően előírt, bőr alá ültetett chip. Akárcsak a kutyáknál, fejlettebb országokban.
Ezek a módszerek tennék lehetővé a gyanús esetekben a lehető legszélesebb körű házi karantént és annak a lehető legszigorúbb betartását.
Több technológiai társaság máris tanulmányozni kezdte azokat a Kínában, Szingapúrban és Dél-Koreában kifejlesztett és sikerrel alkalmazott követő, megfigyelő módszereket amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a járvány megfékezéséhez. Nagy kérdés az is, hogy ki végezné a megfigyelést? A rendőrség? A tiszti orvosi hálózat?
Lakásbörtönök?
Az erősen balos Center for American Progress nevű intézet, amelyet Hillary Clinton kampánymenedzsere John Podesta alapított, már egyenesen „lakásbörtönöket” vizionál, ahol kínai példákból kiindulva a hatóság ténylegesen rázárja a lakásokat az emberekre.
A legderűlátóbb jóslatok is csak az iskolák újranyitását tudják, viszonylag hamar elképzelni, tekintettel arra, hogy a fiatalabbakat kevésbé érinti a járvány. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy az iskoláskorúak mekkora mértékben lehetnek vírushordozók. Mert, ha azok, akkor az iskolanyitás is jelentős mértékben fokozhatja a kockázatot.
Totális home office?
Abban minden szakértő egyet ért, hogy az otthoni munkát, a home office-t a lehető leginkább támogatni és terjeszteni kell, hiszen így jelentősen csökkenthető a munkahelyekből, munkaközösségekből fakadó kockázat.
Az időseket el kell különíteni?
Az sem vitatott, hogy az idősebbeket a lehető leginkább el kell majd szeparálni, ami viszont nagyon hamar totális elmagányosodást és az ebből fakadó lelki és társadalmi gondokat hozhatja magával. Ez pedig súlyos egészségügyi és új típusú lelki problémák sorát jelentheti. Olyan súllyal, ami végső soron még a halálozási adatokat is ronthatja.
Brutálisi tesztelés?
Amíg nincs védőoltás, kizárólag a lehető legszélesebb körben és a lehető leggyakrabban ismételt tesztelés adhatna támpontot. Ez viszont elképesztő költségekkel járna és ezek a kiadások a kórházak intenzív osztályok jobb ellátásától szívnák el az erőt. Nem beszélve arról, hogy a tesztelés mindig csak egy adott pillanatra mutat eredményt, akinek negatív a tesztje, az is megfertőződhet, akár néhány perc múlva. Ráadásul az sem bizonyított még, hogy aki egyszer elkapta a koronavírust, az nem fertőződhet meg újra.
És ez igaz lehet a védőoltásra is, hiszen az influenza-oltások is jellemzően csak egy évig védenek, ezért kell minden évben ismételni őket. És akkor még nem beszéltünk a vírus mutálódásáról.
Minden szakértő egyet ért abban, hogy nagyon hosszú időre, talán örökre búcsút kell mondanunk a nagy tömegrendezvényeknek, a fesztiválipar talán örökre a múlté. Még a legderűlátóbb szakértői jóslatok sem számolnak azzal, hogy ötven főnél nagyobb rendezvények a belátható időben lehetővé válnak.






