Krausz Gábor
Első hallásra szinte hihetetlen, de néhány egészségügyi statisztikai adat ugyancsak elgondolkodtató. A koronavírus fertőzés esetén súlyosabb tüneteket mutatók között sokkal kevesebb a dohányos, mint amennyien átlag dohányoznak egy adott népességből. Francia orvosok most nikotintapaszokkal kísérleteznek.
Már kínai orvosok is felfigyeltek arra a különös jelenségre, hogy a súlyosabb tüneteket mutató koronavírus betegek közül sokkal kevesebben dohányosok, mint amennyien lehetnének a teljes lakosság figyelembevételével.
A világ egyik legtekintélyesebb orvosi lapjában a New England Journal of Medicine-ben közzétett kínai tanulmány szerint a vírussal bizonyítottan megfertőződött 1000 embernek csak 12,6% -a volt dohányos, míg Kínában a dohányosok száma a teljes népességen belül 28%.
Franciaországban még meglepőbb lett ez a statisztika. A párizsi kórházak adatai azt mutatták, hogy a koronavírus fertőzéssel kórházba került 11 000 beteg közül csak 8,5% -uk volt dohányos. Pedig a franciaországi dohányzók száma becslések szerint a teljes népességben körülbelül 25,4%. Eszerint az adat szerint tehát akár harmadával csökkenhet a súlyos koronavírus fertőzés kockázata, ha dohányzunk?
A válasz nem ennyire egyszerű, a kérdés még nagyon sok további vizsgálatot igényel.
A neves francia neurobiológus, Jean-Pierre Changeux, aki átnézte a tanulmányt, azt feltételezi, hogy a nikotin akadályozza a vírus eljutását a sejtekbe és gátolja annak terjedését is. Véleménye szerint a nikotin csökkentheti az immunrendszer túlreagálását, az úgynevezett citokinvihart is, ami nem egyszer vezet a vírusfertőzésnél is drámaibb következményekhez.
Az eddigi eredményeket egy újabb klinikai vizsgálattal próbálják meg igazolni, amelyben első vonalbeli egészségügyi dolgozók, átlagos és súlyos tüneteket mutató kórházi betegek kapnak nikotin-tapaszt.
Mindez azért is meglepő mert eddig az volt az egyértelmű tudományos álláspont, hogy a dohányzás fokozott kockázatot jelent a vírus fertőzés szempontjából, sőt, hogy a kockázat sokszorosára nő, ha valaki légúti betegsége mellett dohányzik is. Náluk jelentősen gyakoribb a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), amely az alsó légutak tartós és súlyos beszűkülésével jár. A COPD-ről az is tudott, hogy a betegek egyúttal sokkal kitettebbek lesznek egyéb tüdőbetegségeknek – így a tüdőgyulladásnak is.
Eddig arról olvashattunk, hogy a kutatások szerint a cigarettafüst miatt egyébként is igénybe vett tüdőben az úgynevezett ACE2-receptorok felhalmozódnak, és nagyobb eséllyel jut a sejtekig a vírus.
Egy másik kínai tanulmány ezer esetet vizsgált meg, eredményeik szerint az aktív dohányosok 12,3 százaléka szorult intenzív kezelésre, lélegeztetőgépre, vagy halt meg, míg ez az arány a nem dohányzók esetében 4,7 százalék volt. Több tanulmány is arra jutott, hogy a nem dohányzókkal összevetve a dohányosoknál sokkal magasabb a szövődmények kialakulásának és az elhalálozásnak a kockázata a koronavírus okozta megbetegedések során.
Na most akkor melyik tanulmánynak higgyünk?
Talán ott lehet az igazság, hogy a dohányosok esetében kisebb a kockázata, hogy elkapják az új koronavírust, azonban a megfertőződött dohányosoknál nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki komolyabb szövődmények.