
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostNemcsak a megbetegedésekről és a sajnálatos halálos áldozatokról szóló hírek változnak percről-percre. A koronavírussal kapcsolatos orvosi, tudományos álláspontok is meglehetősen képlékenyek. Ez részben természetes. Összeszedtünk mindent, ami pillanatnyilag tudható.
Egy új járvány kellős közepén, vagy talán még csak az első szakaszában vagyunk. Többen, több félét mondanak a koronavírus természetéről, például arról, hogy valójában mennyire is veszélyes.
Nincs egységes álláspont arról sem, hogy mennyi ideig tarthat még a koronavírus járvány.
Szombaton, március 21-én 19 órakor a világon 297 549 megbetegedést tartanak nyilván.
Az aktív betegek száma 191 171, meggyógyult viszont már 94 601 ember. Vagyis a megbetegedettek közel 40 százaléka.
Az elhunytak száma 12 777.
Mennyire veszélyes?
Így pillanatnyilag, ezekből a számokból kiindulva azt mondhatjuk, hogy a koronavírus halálozási rátája 3 százalék körül van, míg az átlag szezonális influenza esetében ez sokkal alacsonyabb, 0,1 százalék. Csakhogy több szakember állítja, hogy a hivatalosan jelentett 297 ezer koronavírus megbetegedésnél akár háromszor-négyszer is több lehet azoknak a megfertőződött embereknek a száma, akik nem mutatnak semmiféle tünetet, így nem is kerülnek be a statisztikákba. Ha ez így van, akkor sokkal alacsonyabb kell hogy legyen a halálozási arányszám!
A COVID-19 koronavírussal fertőződött emberek kb. 14% -át szállítják kórházba – súlyos tünetekkel, beleértve légzési problémákat és tüdőgyulladást. Körülbelül 5% -uk igényel intenzív kezelést.
De a megfertőződött emberek zöme tünetmentes, legfeljebb enyhén köhög és ezért nem fordul orvoshoz. Így az sem fog kiderülni, hogy elkapta-e a koronavírust vagy sem.
Nem árthat ezerszer elismételni: Melyek a koronavírus tünetei? Az első tünet általában száraz köhögés vagy torokfájás. Ezt gyorsan láz, majd bizonyos esetekben fáradtság, levertség követheti. Néhány embernél légszomj, légzési nehézségek lépnek fel a hatodik nap körül. Az egyéb tünetek között jelentkezhet fejfájás, szédülés és zavartság, hasmenés, szédülés, egyensúlyi problémák, hányinger vagy hányás, valamint étvágytalanság. Súlyos esetekben – ami leggyakoribb időskorúak, magas vérnyomásban szenvedők, szív- és tüdőbetegségekkel vagy cukorbetegséggel küzdők esetében, – a koronavírus – tüdőgyulladást és veseelégtelenséget okozhat.
Mennyire gyorsan terjed?
Sokan szeretnék azt is tudni, hogy a koronavírus gyorsabban terjed-e, mint az influenza? A jelek, a pillanatnyilag rendelkezésre álló adatok szerint igen, de nem drámai a különbség. Az átlag szezonális influenza esetén egy fertőzött ember 1,5 embert tud megfertőzni, persze az átlagot illetően. Ez a szám a koronavírus esetén, a mostani adatok alapján 2,5.
Fertőzhet-e aki tünetmentes?
A tudósok sokáig azt állították, hogy a teljesen tünetmentes emberek is továbbadhatják a fertőzést, most egyes szakemberek ezt már cáfolják. Inkább azt mondják, hogy az enyhe tüneteket mutatók adhatják tovább a betegséget. Akárhogy is, nem árt az óvatosság.
Lappangási idő?
Nagy kérdés az is, hogy a megfertőződés után mennyi a lappangási idő? Amikor még nem mutat a beteg tüneteket. A legfrissebb álláspont szerint ez akár egy hónap(!) is lehet, különösen gyerekek körében.
Az átlag lappangási idő azonban a tapasztalatok szerint sokkal rövidebb. Egy kínai tanulmány szerint a tünetek átlagos ideje felnőtteknél 5,4 nap, gyermekek esetén 6,5 nap volt. Ezért rendelnek el most gyanús esetekben 14 napos karantént.
A férfiak kicsit nagyobb veszélyben
Furcsa, de így van, a férfiak átlag 10 százalékkal nagyobb arányban kapták el eddig a betegséget.
Kínában a közép-korosztály, a 30-90 évesek betegedtek meg legnagyobb arányban, közülük került ki a fertőzöttek 78 százaléka. A 80 év felettiek nem fertőződtek nagyobb arányban, mint a fiatalabbak, de sokkal nagyobb volt közöttük a halálozási arány, az átlag 3 százalékkal szemben 15 százalék.
A gyerekek?
Úgy tűnik, hogy a gyermekek vannak kitéve a legkisebb veszélynek. A kínai esetek kevesebb mint 1% -a volt tíz év alatti gyerek Ráadásul náluk a megbetegedés sokkal enyhébb lefolyású. Ugyanakkor, ha megfertőződnek hosszabb ideig megmarad szervezetükben a vírus, mint a felnőtteknél. Egy múlt heti kínai tanulmány szerint a vírus még egy hónap múltán is jelen volt egyes megfertőződött gyermekek székletében, miután a fertőzés megtörtént.
Mennyi ember fertőződhet meg?
A legpesszimistább előrejelzések szerint, ha a lakosság nem viselkedik fegyelmezetten, akár 80 százalék is lehet a megfertőződöttek aránya.
A tudományos előrejelzések (jóslatok?) szerint a járvány csúcspontja Európában úgy két-három hónap múlva jön el, és a koronavírus megbetegedés akár fél éven át is velünk maradhat.
Mikor tűnik el végleg?
A borúlátó virológusok szerint a koronavírus innen kezdve beállhat a szokásos influenzavírusok sorába és akár minden évben visszatérhet. Lehet, hogy előbb-utóbb megtanulunk együtt élni vele, mint a szokásos influenzával?







