Februártól betiltották minden alkoholtartalmú ital utcai fogyasztását Brüsszel belvárosában A szabályozást azért vezették be, hogy kontrollálják az ittas bandák összecsapásait és a városban kibontakozó erőszakot.
A brüsszeli polgármester Philippe Close, a
La Libre lapnak úgy fogalmazott,
„Nem beszélhetünk kirobbanó mennyiségű bűncselekményről, de kezelnünk kell a problémát”. Hozzátette, nem akarnak olyan gyalogosövezetet a városban, ahova bár nincsenek autók, senki nem mer bemenni mert félti az életét.
Close szerint folyamatosan érkeztek a panaszok az ittas egyénekre, akik a városközpontban balhéznak és ezzel a szabályozással talán csökkenthetnék az ilyen esetek számát. A szigorítás egyelőre éjfél és reggel hat óra között érvényes.
Az alkoholtilalom ugyanakkor nem újdonság a városban. Augusztusban a város
Schaarbeek kerülete rendelt el hasonló korlátozást, mivel nem tudta kezelni a részeg migránsok agresszív viselkedését. Komoly problémát okozott a kerületben, hogy bevándorlók tízes csoportjai az éjszakai boltokban vásároltak olcsó alkoholt, majd miután berúgtak, kötekedni kezdtek az emberekkel és a rendőrökre is rátámadtak.
Nagy felháborodást keltett amikor taxisnak adta ki magát egy részeg észak-afrikai migráns Brüsszelben és fuvart ajánlott egyedül lévő nőknek. Az autójába beülő fiatal lányokat azonban nem haza, hanem egy távoli házba vitte, ahol megerőszakolta őket.
A felnőtt részeg illegális bevándorlók mellett megjelentek Brüsszelben a migránsgyerekek is, akik ragasztót vagy herbált szívnak. A brüsszeli rendőrség korábban egy tucat utcagyereket tartóztatott le a Gare du Midi közelében, írja a belga BX1. A kórházban azonban a gyerekek nem tudták azonosítani magukat, nem voltak irataik, és azt sem tudták megmagyarázni, hogy mit is keresnek Belgiumban.
Tavaly ősztől rendszeres rendkívüli járőrszolgálatot rendelt el migránsbandák rablóakciói miatt a brüsszeli rendőrség a belga főváros Beursplein terén, amely – a már no-go-zónaként emlegetett Mollenbeek-kel ellentétben – nem a külvárosban, hanem a belvárosban, az uniós intézményeknek helyet adó Európa-negyedtől alig egy kilométerre található.
Turistákat, szórakozókat raboltak ki rendszeresen – elsősorban illegális migránsokból alakult – bandák Brüsszel egyik központi terén, a Beurspleinen, ezért lett rendszeres a járőrözés.
Egy tévériporter néhány óra leforgása alatt három erőszakos támadásnak is szemtanúja volt. A VTM Nieuws-on megjelent beszámolója szerint saját szemével látta, ahogy a Steenstraat és a Beursplein sarkán néhány afrikai származású fiatal rárontott egy fiatal férfira, akitől nem tudták megszerezni a pénztárcáját, ezért összerugdalták. Alig fél órával később újabb rablás szemtanúja volt a riporter. Akkor ketten támadtak meg egy járókelőt. Az újságíró csak a harmadik, turisták ellen elkövetett támadásnál észlelt olyat, hogy a rendőröknek sikerült is elfogniuk a gyanúsítottakat.
A beszámoló szerint a legkomolyabb akciót az éjszaka végén kellett végrehajtaniuk a rendőröknek, amikor egy csapatnyi randalírozó migráns nem volt hajlandó elhagyni a Beurspleint, ezért a járőrök könnygázspray bevetésével tudták csak a turisták által látogatott részről elzavarni a kellemetlenkedőket, akik a tér mögötti – a riport szerint no-go-zónáknak minősülő – sétálóutcák forgatagában szívódtak fel.
Brüsszel sokáig tagadta a migráció biztonsági kockázatait, de a problémát és a tényeket már az Európai Parlamentben sem tudják elhallgatni. Legutóbb Svédország volt kénytelen beismerni, hogy az országban a migránsok miatt nőtt a bűnözés. Stefan Löfven svéd miniszterelnök a TT helyi hírügynökségnek adott interjújában vallotta be, hogy a menedékkérők sikertelen társadalmi integrációja és a rendőrség felkészületlensége is oka annak, hogy emelkedett a szervezett bűnözés szintje és az ezzel összefüggő erőszakcselekmények száma Svédországban. Ehhez képest megdöbbentő, hogy a mai napig a teljes nyugat-európai sajtóban elhallgatás övezi a migrációs témát és a migráció miatti bűncselekményeket.