Tiltakozz néven új webes felületet hoztak létre abból a célból, hogy „a demonstrációk szervezőit és résztvevőit jogaikról és kötelességeikről” tájékoztassák.
Hogyan kell megbénítani a fél várost?
Az érdeklődők négy fő témában tájékozódhatnak: milyen jogaik és kötelezettségeik vannak tüntetés előtt, közben és után, illetve a speciális gyűlésekkel kapcsolatban. Ebbe a kategóriába esnek az útlezárások, a forgalomlassító demonstrációk, „a hosszú gyűlések” és a különféle flashmobok (villámcsődület). A Társaság A Szabadságjogokért kérdezz-felelek formájában nyújt tájékoztatást arról, hogyan lehet megbénítani a forgalmat. „Van-e jogom olyan tüntetést szervezni, ami akadályozza az autóforgalmat, például félpályás útlezárással?” – teszik fel a kérdést, amit egyből meg is válaszolnak.
„Igen, jogod van azzal felhívni a figyelmet egy közéleti kérdésre, hogy lassítod, nehezíted a tüntetéseddel a gépjárműforgalmat egy adott útszakaszon. Természetesen annál erősebben indokolható a forgalomlassítás, minél szorosabb a kapcsolat a tüntetés célja és a tiltakozás ilyen formája között.”
Nem sokkal később hozzáteszik, komoly akadálya nincs az útlezárásoknak, mert a nagyvárosokban nehezen fordulhat elő olyan helyzet, hogy a „forgalmat ne lehessen más útvonalon biztosítani”.
Hogy mi is a valódi céljuk arról ez a mondat árulkodik:
„Persze az, hogy mikor lehetetlenül el a forgalom, a konkrét úthálózati viszonyoktól függ.”
A TASZ a magánterületen történő tüntetésekre is eligazítást ad új oldalán, ismertetve a jogi kiskapukat. De az eddigiek mellett szó esik arról is, milyen keretek között lehet ellentüntetést tartani.
A 2018-as, kormányellenes diáktüntetésekkor is kiadtak a mostanihoz hasonló tájékoztatót, „szabálysértési útmutató diáktüntetőknek” címmel.
Abból sem csinál nagy titkot a szervezet, hogy külföldről érkezik a bevételük nagy része. A honlapjukon elérhető lista szerint 2018-ban legnagyobb támogatójuk Soros György volt, akinek az alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítványok 53.414.713 forinttal járult hozzá működésükhöz. Az összesítés második helyére a Media Legal Defence Initiative 13 millió forinttal futott be, amit szorosan követ egy másik Soros-szervezet, a Helsinki Bizottság 8 millió forinttal.