RETRO RÁDIÓ

Nem közösködnek az edzőtermen, nekik külön helyiség jár

Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2020. 02. 12. 09:37
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Ripost

Sok év tervezés után nyílt meg Torontóban a Sister Fit nevű edzőterem, aminek különlegessége abban rejlik, hogy oda főleg muszlim nőket várnak.

Torontóban nyitotta meg kapuit Észak-Amerika első olyan edzőterme, ahova kifejezetten muszlim nőket várnak. A multikulturális és liberális elveket valló Kanadában a jelek szerint szükség volt egy olyan teremre, ahol a nők hidzsábban is edzhetnek – hiszen éppen ez az, ami sokszor meggátolja őket a mindenki által használt edzőtermekben való mozgásban. Kanadában nem ez az első eset, hogy a muszlimoknak kedveznek egy-egy intézményben.

A tulajdonosnak Fatima Lee Garsinak már régóta az volt az álma, hogy egy olyan intézményt hozzon létre a muszlim nőknek, ahol nyugodtan edzhetnek hidzsábban is.

Ebben az edzőteremben nem kell attól félniük a nőknek, hogy bírálják őket a ruhaviseletük miatt, sem attól, hogy más férfiak megbámulják őket. Ez azért is fontos, mert az iszlám szerint a nők csakis úgy mehetnek el edzeni bármiféle terembe, ha ott nincsenek férfiak és csak olyan ruhában trénigezhetnek, ami kellőképpen elrejti őket.

A Sister Fit az első ilyen edzőterem Észak-Amerikában, az ide ellátogató muszlim nők pedig többek között önvédelmet és boxot is tanulhatnak. Az egyik vendég arról számolt be, hogy sokkal jobban érzi magát ebben az edzőteremben, ahova olyan nők járnak, akik mind hasonló háttérrel rendelkeznek. Fatima Lee Garsi, az edzőterem vezetője elmondta, céljuk, hogy az iszlám vallást minél közelebb hozzák mindenkihez, és terjesszék.

A teremben többek között önvédelmet is tanulhatnak. Az egyik vendég pedig arról számolt be, hogy sokkal jobban érzi magát ebben az edzőteremben, mert ide olyan nők járnak, akik hozzá hasonló háttérrel rendelkeznek.

A liberális Kanadában évek óta egyre nagyobb teret nyer magának az iszlám kultúra, egyes esetekben még a saría törvények is megjelennek. Ontarióban már 1991-ben életbe lépett a választott bíróságokra vonatkozó törvény, ami engedélyezte a valláson alapuló bíráskodást. Ezt azt jelentette, hogy a különböző vallási csoportokhoz tartozó emberek a saját vallási elveik alapján rendezhették maguk között a felmerülő problémákat, például az örökségi vagy válási vitákat.

A törvény eredményeként 2003-ban fel is állították a polgári igazságszolgáltatással foglalkozó iszlám intézetet is, amit direkt azért hoztak létre, hogy az ott induló vitákat a saría törvény szerint próbálják meg elsimítani – ezt a szokást azonban három év után beszüntették. A muszlim kultúra azonban ettől függetlenül is tovább virágzott az országban, amit maguk az ott élők is szorgalmaztak: egy 2006-os felmérés szerint a Kanadában élő muszlimok 53 százaléka szerint el kellene ismerni a saría törvényeket az országban. 2011-ben pedig a muszlim közösség 47 százaléka mondta azt, hogy Ontarióban a saría szerint kellene rendezni a válási és családi ügyeket.

Kanadában az elmúlt években több olyan intézkedést is hoztak, melyek a muszlim közösségnek kedveztek. Egy torontói muszlim általános iskolában például elkülönítették a fiúkat és a lányok az órákon. North Vancouverben 2013-ban egy mecsetben elkezdték alkalmazni a saría jogot, szintén ebben az évben pedig betiltották az országban a pakisztáni gyerekek örökbefogadását – az adoptálás ugyanis önmagában tiltott a saría törvények szerint. 2016-ban egy középiskolában szegregált imaszobát akartak létrehozni, miután a hírek szerint szíriai menekültek zaklatták a többieket, a Regina Egyetemen pedig külön időben úsztak a nyári táborban a fiúk és a lányok.

Ausztriában szigorítottak Az osztrák általános iskolákban betiltották az olyan ideológiai vagy vallási jellegű ruhadarab, fejkendő viselését, amely a hajat vagy annak nagy részét elfedi. Az indoklás szerint a fejkendő-viselési tilalom bevezetésének célja, hogy a muszlim lányok könnyebben integrálódhassanak. A tilalom nem vonatkozik az orvosi kötésre, illetve az időjárási viszontagságok ellen viselt fejfedőkre. Nem érinti a szabályozás a zsidó vallásúak által hordott kipát, illetve a szikh vallásúak által hordott pátkát sem. Theo Öhlinger alkotmányjogász ezzel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy míg a fejkendő a lányok diszkriminálását jelenti, addig a kipa viselése vallási szokás.

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.