Képtelen megszabadulni az illegális migránsoktól

Valamivel több mint ezer menekültet és „külföldit” toloncoltak ki tavaly Berlinből közölte kedden a német szövetségi belügyminisztérium. Közülük 806 főt az EU-n kívüli származási országukba, 197 embert pedig másik uniós tagországba küldtek vissza charterjáratokkal a dublini egyezmény értelmében, amely kimondja, hogy a migránsok csak abban az országban adhatnak be letelepedési kérelmet, ahol az EU területére léptek. A célországok között van Franciaország, Finnország, Törökország, Oroszország, Moldova, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia, Libanon és Egyiptom is, számolt be kedden a Berliner Zeitung.

A német belügyminisztérium Közigazgatási Hivatala szerint Berlinben 12956 illegális migránst tartottak nyilván 2019-ben, akik a hivatal elutasító határozata alapján kötelesek lettek volna elhagyni Németországot, de ezt nem tették meg. A kitoloncolások száma csökkenő tendenciát mutat: míg 2017-ben 1638 főt, 2018-ban 1182 embert utasítottak ki ténylegesen, tavaly csak 1003 embert küldtek vissza származási országába. A hivatalos statisztikák szerint Berlin tavaly 6316 menedékkérőt fogadott be. A Külföldiek Központi Nyilvántartása (AZR) szerint összesen 46310 „külföldi” (német állampolgársággal nem rendelkező személy) tartózkodott Berlinben decemberben.

2018-ban 236 000 ezer kitoloncolásra váró ember élt Németországban. Közülük mindössze 25 ezer embert tudtak visszavinni hazájába, a kitoloncolás 31 ezer esetben hiúsult meg valami miatt. (A 236 ezer ember nagyobb része elutasított menedékkérő, kisebb részük olyan külföldi, akinek lejárt a vízuma vagy tartózkodási engedélye).

A kitoloncolásokat sokszor azért nem tudták végrehajtani, mert az érintetteknek különböző nevekre kiállított személyi okmányai voltak. Ezeket az embereket a tervek szerint a „kitoloncolásra váró bizonytalan identitással rendelkező személy” kategóriájába sorolják. A hatóságok különböző szankciókat alkalmazhatnak velük szemben: nem vállalhatnak munkát, csak a kijelölt lakhelyükön lakhatnak és pénzbírságot is kaphatnak.

A kiutasítottakat a hazautaztatása előtt ma már egyszerűbb feltételekkel vehetik őrizetbe a hatóságok. A 14 napos őrizetbevétel arra szolgál, hogy az érintettek személyazonosságát tisztázni tudják, és jelen legyenek minden ehhez szükséges hatósági ellenőrzésen. Aki már korábban kivonta magát a kitoloncolás alól, azt biztonsági őrizetbe helyezhetik.

A bűncselekményeket elkövetők közül eddig az egy évre vagy annál hosszabb szabadságvesztésre ítélt személyeket toloncolták ki. Ma már a hat hónapos börtönbüntetésre ítélt személyeknek is számolniuk kell az országból való kiutasítással.

A visszaeső bűnözőknek életük végéig megtilthatják, hogy valaha is visszatérjenek Németországba. Aki nem utasítható ki az országból (a fogadó ország együttműködésének hiányában), azt az eddiginél szorosabb megfigyelés alatt tartják a hatóságok.

Csökkentették azoknak a menedékkérőknek a szociális ellátásait, akik nem mutatják be okmányaikat, dokumentumaikat, elhallgatják egyéb pénzügyi forrásaikat, késve nyújtják be menedékkérelmüket vagy nem működnek együtt a német hatóságokkal. A szociális ellátások megvonása mögött elsősorban az áll, hogy sok olyan ember van, aki másik európai országban már menekültstátuszt kapott, de továbbutazott Németországba. Ők a jövőben legfeljebb ahhoz kaphatnak támogatást, hogy visszautazzanak abba az országba, ahol menekültstátuszt kaptak.

Minden csökkentették a menedékkérőknek járó pénzt. Az egyedülálló felnőttek esetében ugyan a szabadon elkölthető készpénzjuttatás értékét havi 135 euróról (44 ezer forint) 150 euróra emelték, az egyéb ellátások összértékét viszont 219 euróról 194 euróra csökkentették. A teljes támogatás értéke így 354 euróról 344 euróra csökkent