Egyre csak drágul a villamos energia Németországban

Február elején újabb, átlagosan 8,1 százalékos áremelést hajtottak végre a nagy német áramszolgáltatók, ami 3,9 millió háztartást érint. A német kormány a villamos energia drágulását egy újabb szénerőmű beindításával kompenzálná, ez azonban ellentmond saját vállalásának, miszerint 2038-ig felszámolná a környezetszennyező szénégetőket.

A drágulás alapvető oka, hogy a zöld-lobbi nyomásának engedelmeskedve búcsút mondtak az atomenergiának.

Újabb 86 áramszolgáltató jelentette be, hogy februártól átlagosan 8,1 százalékkal emeli árait Németországban. A drágulás mintegy 3,9 millió háztartást érint Észak-Rajna-Vesztfália, Alsó-Szászország és Baden-Württemberg tartományban, valamint Hamburgban. Az áremelés egy átlagos – évi 4000 kilowattórát fogyasztó – német család számára évente körülbelül 100 euró többletköltséget jelent. Januárban 543 közműszolgáltató emelte a villamos energia árát Schleswig-Holsteinben, Bajorországban, a Saar-vidéken, Hessenben és Brémában. A két legnagyobb szolgáltató, az E-on és az Innogy februári bejelentése azt jelenti, hogy 2020-ban az áramszolgáltatók háromnegyede emelte az árait.

Az elektromos áram Németországban az egyik legdrágább egész Európában, ami Angela Merkel kormányának elhibázott energiapolitikájára vezethető vissza. A német kancellár a 2011-es fukusimai katasztrófa után személyes ügynek tekintette az atomleszerelést, és felgyorsította a németországi atomerőművek korábban elhatározott leállítását. Ezt akkor a németek 80 százaléka helyesnek tartotta, és csak 8 százalékuk volt ellene. Miközben a szomszédos Franciaország környezetkímélő atomenergiából állítja elő szükségletének több mint 70 százalékát, Németország 2012 óta kénytelen francia importból beszerezni az elektromos áram egy részét, amit atomerőművekben állítanak elő.

Ahogy a szénerőművekből származó elektromos áram egyre drágul (és egyre nő az ilyen erőművek karbonlábnyoma), a német politikusok kezdenek ráébredni, hogy mégis érdemes lehet visszatérni az atomenergiához. Erre utal a kormányzó Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Szövetségi Gazdasági Bizottságának állásfoglalása, amelyet a Der Spiegel hírmagazin hozott nyilvánosságra. „Elkötelezettek vagyunk, hogy Németországot jobban bevonjuk az atomenergia jövőjével kapcsolatos, az Euratom által megvalósított Horizont programba”. Ezért a magfúziós projekteket és a kis moduláris reaktorok építését „legalábbis tanácsos megvizsgálni a szén-dioxid-mentes energiatermelés lehetséges alternatívájaként” – áll a CDU bizalmas belső dokumentumában.

Amíg eldől, hogy lesz-e fordulat Németországban atomenergia-ügyben, a kormány áthidaló megoldásként újabb szénerőmű indítását engedélyezte a Ruhr-vidéken. Vasárnap a Dortmund közelében található Dattelnben mintegy 120 környezetvédő tiltakozott Peter Altmeier energetikáért is felelős gazdasági miniszter döntése ellen. Az 1100 megawatt teljesítményű Datteln-4 erőmű a tervek szerint nyáron kezdi meg a termelést, jelenleg a próbaüzem zajlik. Az új szénerőmű beindítása ellentmond a német kormány ígéretének, miszerint 2038-ig bezárják a füstokádó áramgyárakat, amelyek az összes károsanyag-kibocsátás 80 százalékát okozzák Németországban.

Németország a 2011-ben történt fukusimai atomerőmű-baleset után politikai döntést hozott a német atomerőművei fokozatos leállításáról és a megújuló energiaforrások, különösen a nap- és szélerőművek radikális mértékű fejlesztéséről. Az ország ennek ellenére mindmáig a szénre támaszkodik. Mindennél többet mond erről, hogy az Európai Unió tíz legszennyezőbb szénerőművéből hat Németországban üzemel.