A franciák végre odavágtak, a harcosok toborzója 22 év sittet kapott

A 35 éves férfi, miután a törökök kiadták Franciaországnak közömbösen hallgatta végig az ellene kiszabott szigorú ítéletet, melyet az ügyész azzal indokolt, hogy a megkörnyékezett fiatalok közül többen rendkívül fiatalok, illetve a vádlott a megbánás leghalványabb jelét sem mutatta.

A vádlott 2012 év végétől tudatosan kiépített propagandával próbált embereket toborozni a dzsihádra, készített egy videó felvételt, amelyet a közösségi hálózatokon 200-300 000 ember nézett meg, továbbá az interneten keresztül hozott össze a dzsihádhoz csatlakozni kívánó embereket.

Mourad Farès tagadja, hogy Szíriában harcolt volna, a főügyész szerint azonban részt vett fegyveres akciókban az Iszlám Állam nevében Irakban és a Közel-Keleten, majd kilépett a terrorszervezetből és az Al-Kaidához kötődő, Omar Diaby által vezetett an-Nuszra Fronthoz csatlakozott. 2014 február-március környékén, miután Omar Diaby visszatért Szíriába, egy vitát követően Mourad Farès kilépett a szervezetből, majd négy hónappal később Szíriát is elhagyta. Törökországba ment, ahol letartóztatták, majd 2014 szeptemberében kiadták Franciaországnak.

A 35 éves férfi közömbösen hallgatta végig az ellene kiszabott szigorú ítéletet, melyet az ügyész azzal indokolt, hogy a megkörnyékezett fiatalok közül többen rendkívül fiatalok, illetve a vádlott a megbánás leghalványabb jelét sem mutatta.

Az ISIS nemcsak Irakban és Szíriában volt aktív. Helyi fiókszervezetei alakultak az iszlám világban mindenhol, vagy korábban már aktív terrorcsoportok esküdtek hűséget al-Baghdadi kalifának. Jementől a Kaukázusig sokfelé indult be egy-egy kisebb-nagyobb ISIS, néhány helyen pedig, mint Líbiában vagy az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félszigeten, nagyobb területeket is ellenőrzésük alá tudtak vonni. 2015 eleje és 2017 közepe között követték el a legvéresebb nyugat-európai merényleteiket is.

Néhány héttel ezelőtt öt feltételezett terroristát helyeztek előzetes letartóztatásba Bosznia-Hercegovinában.

A boszniai sajtóban megjelent információk szerint az öt férfi feltételezhetően az Iszlám Állam nevű terrorszervezet soraiban harcolt Szíriában. A férfiak tagjai annak a huszonöt fős csoportnak, amely csütörtökön tért vissza a balkáni államba. A csoportban nők és gyerekek is voltak.

A boszniai belügyminisztérium 300 olyan boszniai állampolgárról tud, aki csatlakozott az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz. Úgy becsülik, hogy még kétszázan maradtak ott. Arról azonban nincs pontos információjuk, közülük hányat tartóztattak le, és jelenleg hol tartózkodnak. Hivatalos források szerint félszázan már visszatértek Boszniába, több mint ötvenen pedig meghaltak.

A nyugat-balkáni országokból – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – 2012 óta több százan csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak önkéntesek a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina és a térség többi országa is törvényben tiltja a részvételt külföldi harcokban, a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Boszniában eddig 46 visszatért iszlamistát ítéltek el. A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám vallás radikális, szalafista ágához, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahidek terjesztettek el.