40 százalékkal nőtt a keresztények ellen elkövetett merényletek száma

A 2019-es adatok az előző évhez képest 40%-os emelkedést mutatnak, az üldözött keresztények száma a világ mintegy 40 országában 245 millióra tehető, a számok szerint minden 9-ik keresztény a világon veszélyben van.

A világszerte üldözött keresztények érdekében folytatott harcot szolgáló Portes Ouvertes (Nyitott Kapuk) nevű szervezet adatai szerint 2016-ban 7100, 2017-ben 1200 és 2019-ben 4305 keresztény halt meg terrorcselekmény következtében, ugyanebben az évben 3150 keresztényt börtönöztek be a hite miatt. A 2019-es adatok az előző évhez képest 40%-os emelkedést mutatnak, ez döbbenetes adat. A legkülönbözőbb formákban, módszerekkel üldözött keresztények száma a világ mintegy 40 országában 245 millióra tehető, ami azt jelenti, hogy minden 9-ik keresztény a világon veszélyben van.

A tömegmerényletek mögött általában a radikális iszlám terroristáit találjuk, komoly ideológiai, pénzügyi háttérrel, amelyhez megfelelő fegyverek is rendelkezésre állnak.

Az elmúlt évekre az is jellemző volt, hogy a keresztények elleni merényleteket legnagyobb számban Nigériában, Afrika legnépesebb, mind gazdaságilag, mind demográfiailag legdinamikusabban fejlődő országában követték el.

Világszerte fokozódik a keresztényekkel szembeni erőszak, üldözésük 2017 óta leginkább Dél- és Kelet-Ázsiában erősödött fel – állapítja meg a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) pápai jogú nemzetközi katolikus segélyszervezet Lengyelországban bemutatott jelentése is.

A legrosszabb helyzetűnek minősíthető ötven országban naponta 11 keresztényt ölnek meg.

A 2017-ben közzétett hasonló jelentéshez képest súlyosbodott a keresztények helyzete egyebek között Kínában, a Fülöp-szigeteken, Srí Lankán, a Közép-afrikai Köztársaságban, Indiában és Mianmarban – állapította meg a pápai segélyszervezet.

Kiemelték többek között a Srí Lanka-i és a Fülöp-szigeteki keresztény templomok elleni támadásokat. Ezek alapján az a következtetés vonható le a jelentés készítői szerint, hogy a dél- és kelet-ázsiai keresztény közösségek hármas támadás célpontjává váltak: szembesülniük kell „az iszlamista szélsőségesekkel, a populista nacionalistákkal és a tekintélyelvű rezsimekkel egyaránt”.

A közel-keleti keresztények helyzetét illetően a jelentés leszögezi: Szíriában és Irakban az évtized elején elkövetett tömeggyilkosságok leállásával „részben megszűnt az üldözés”, a végbement pusztítás azonban olyan mértékű, hogy kétségessé teszi sok felmorzsolódó közösség újjáéledését.

A 2017 és 2019 júliusa közötti időszakot feldolgozó jelentés szerint a keresztények „világszerte a szélsőségesek brutális akcióinak fő célpontjává váltak”, a támadók a nyugati civilizáció elleni „közvetett ostromnak” tekintik tevékenységüket. A tavalyi év során a világ hetvenhárom, 245 millió összlakosságú országában regisztráltak „rendkívül magas”, „nagyon magas”, illetve „magas” szintűnek minősíthető keresztényüldözést.

A Le Figaro című párizsi lap felteszi a kérdést: Franciaország, amely minden lehetséges fórumon a halálbüntetés eltörlésének nagy harcosa és mindig kiáll az emberi jogok mellett, vajon miért nem emeli fel a hangját a keresztények elleni gyilkosságok miatt, miért nem látja az összefüggést az egyes cselekmények között, és miért csak rendkívül kivételes alkalmakkor ítéli el azokat?

A magyar kormány a világon elsőként, 2016-ban programot indított az üldözött keresztények megsegítéséért, és az elmúlt két és fél évben tucatnyi országban mintegy 70 ezer üldözött kereszténynek segített: így például Szíriában keresztény iskola, egyetem újjáépítéséhez járult hozzá, Észak-Nigériában támogatta a dzsihadisták által lerombolt egészségügyi hálózat helyreállítását, Etiópiában menekültek ellátását, Irakban a jazidi közösséget, a Szentföldön pedig egy múzeum bővítését segítik.