Hiába utasítják ki őket, maradnak a migránsok

A belga Bevándorlási Hivatal adatai azt mutatják, hogy a 33,386 kiutasított illegális migránsból csupán 7,399 hagyta el ténylegesen az ország területét, 2,842 főt pedig valóban deportáltak végül 2018-ban, ez az arány sokkolóan alacsony, mindössze 8,5 százalék – írja a Voice of Europe.

A Vlaamse Radio Television (VRT) tévécsatorna szerint ez a probléma nem kizárólag a belgáknál fordul elő, az Európai Unió teljes területét nézve egységesen gond van az elszállítás sikerével. A fő problémát abban állapították meg, hogy az országok, melyek felé visszatoloncolnák a migránsokat, vajmi kevéssé együttműködőek az európai hatóságokkal.

Minden a származási ország együttműködésétől függ – magyarázta Geert Devulder, a Belgium Bevándorlási Hivatalának szóvivője. Számos ország megnehezíti a szükséges úti okmányok kézbesítését, főleg, ha nem az érintett személy saját maga igényli őket – tette hozzá.

Albániával például az EU jól működő visszafogadási megállapodással rendelkezik – mondta Devulder. Más országok, például a Közel-Kelet és Afrika nemzetei gyakran sok időt szöszmötölnek a migránsok hazautazásához szükséges úti okmányok kézbesítése során, de sok esetben egyáltalán nem is küldik el azokat.

Iszlamizáció, növekvő bűnözés, koszos utcák és lerobbanó bevándorlónegyedek – ilyenné vált mára a bevándorláspárti Brüsszel köszönhetően annak, hogy az elmúlt évtizedekben, sőt még napjainkban is nyakló nélkül engedik be a migránsokat. Ha nem lesz semmilyen változás, akkor pár évtizeden belül a muszlimok lesznek többségben a belga fővárosban, ahol már most is egyes negyedekben szinte lehetetlenség keresztényekkel találkozni.

Brüsszel átalakulását jól mutatja, hogy 2016-ban már a város lakosságának a 23 százaléka muzulmán vallású volt. Ezzel párhuzamosan pedig a keresztény felekezetűek száma 50 százalék alá csökkent. A bevándorlást és a muzulmán népesség születési rátáját figyelembe véve ezek az arányok azóta minden bizonnyal tovább javultak a muzulmánok és rosszabbodtak a keresztény felekezetek kárára. 2049-ben a mostani számítások szerint a belga főváros lakosságának 37 százaléka lesz muzulmán. Érdekesség, hogy Belgiumban csupán 5,3 százalék volt a muszlim népesség aránya három évvel ezelőtt.

Nemrég látott napvilágot, hogy a brüsszeli zsebtolvajok 95 százaléka külföldi. A külföldiek 95 százalékán belül 46 százalékot, tehát majdnem minden másodikat „az EU-n kívüli országok„ állampolgárai követték el, 43 százalék más uniós tagállamokból érkezőkhöz kapcsolódik, 5,9 százalék pedig az unión kívüli európai országokhoz, például Albániához köthető.

2017-ben kiszivárgott egy bizalmas jelentés, ami arról szólt, hogy csak Molenbeekben 51 olyan szervezet működik, amely kapcsolatban állhat szélsőséges dzsihadistákkal, vagy éppen maga próbál merényleteket szervezni. A brüsszeli Molenbeek negyed a korábbi években pont attól vált hírhedté, hogy már a dzsihadisták európai fővárosának tekintető. A 2015-ös párizsi merénylet szálai is ebbe, a bevándorlók által szinte 100 százalékban lakott negyedbe vezettek.

Évek óta a migránsok “gyűjtőhelye” Schaerbeek, egy nagy városrész Brüsszel északkeleti részén. Az északi pályaudvar környékén és a közelében fekvő Maximilien parkban állandóan több száz, főként Szudánból, Eritreából és a Közel-Keletről érkezett bevándorló sátorozik Legtöbbjük azért nem nyújt be menedékkérelmet Belgiumban, mert abban reménykedik, hogy előbb-utóbb Nagy-Britanniába távozhat.

a kerület vezetői általános alkoholtilalmat rendeltek el az egyre növekvő erőszak, a bűncselekmények és az ittas migránsok által okozott káosz leküzdésére.

A bevándorlók azért mentek Brabant és Aarschotstraat éjszakai üzleteibe, hogy olcsó alkoholt vásároljanak, amelyet csoportokban fogyasztottak el. A berúgott 10–15 férfiból álló csoportok pedig még a rendőrökkel szemben is agresszíven viselkednek.