RETRO RÁDIÓ

Dánia visszaállította a határellenőrzést a svéd határon

Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2019. 11. 15. 16:17
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Ripost

Dánia a közbiztonságra hivatkozva visszaállította a határellenőrzést Svédországgal közös határán.

Az illegális bevándorlás miatt körkörös védelemre kell berendezkedniük egyes európai országoknak – mondta Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója pénteken az M1 aktuális csatornán.

A szakértő ezt annak kapcsán közölte, hogy Dánia a közbiztonságra hivatkozva visszaállította a határellenőrzést Svédországgal közös határán. Horváth József kifejtette: Svédországban korábban gyakorlatilag ismeretlen volt a szervezett bűnözés, jelenleg azonban „észak-afrikai bandák területfoglalási háborút folytatnak” egymással, robbantásos akciókkal. Álláspontja szerint a svéd rendőrség nincs felkészülve az ilyen, migráció okozta változásokra. Hozzátette, hogy a svédországi Malmőt és Koppenhágát egyetlen híd választja el egymástól, és az ellen, ami Svédországban történik, Dániának védekeznie kell a határ lezárásával és a beérkezők ellenőrzésével. Horváth József beszélt arról is, hogy Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszternek a hivatalba lépésekor az illegális migráció kezelésére, a terrorizmus és a szervezett bűnözés megfékezésére megalkotott 63 pontos mesterterve „töredéke sem valósult meg”. Idén nyáron már maga a bajor politikus ment szembe saját korábbi programjával, amelyben az is szerepelt, hogy az Európai Unión kívül kell ellenőrizni a bevándorlókat és csak utána lehet őket az EU-ba beengedni – ismertette. A biztonságpolitikai szakértő jelezte, ehhez képest a máltai egyezményben már az szerepel, hogy az Európába érkezőket szét kell osztani, ellenőrzésük pedig a fogadóország feladata. Horváth József ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a jövőben Horst Seehofer eredeti mestertervénél is szigorúbb tervekre lenne szükség. Dániában idén február óta 10 robbanással járó támadást jegyeztek fel a hatóságok. A legutóbbi augusztus 27-én Koppenhága közelében történt. Ezek a támadások szerencsére nem jártak személyi sérüléssel, de az érintett épületek súlyosan rongálódtak. Ezzel párhuzamos a Koppenhágához közeli Malmőben csak ebben az évben 19 robbantásos támadás történt.
„Senki sem akarja, hogy a svédországi körülmények, ahol szinte mindennapossá váltak a lövöldözések és a robbantások a különféle bandák között, begyűrűzzenek az országunkba„ – minderről már a Berlingske Tidende nevezetű dán lap írt azt követően, hogy Dán Adóhivatal ellen ismeretlenek bombatámadást hajtottak végre. Később kiderült, hogy a támadást két svédországi személy hajtotta végre, akik a nevük alapján bevándorlók voltak. Pontos indítékaik a mai napig nem ismertek. Négy nappal később a dán fővárosban újabb robbantás történt, akkor egy rendőrségi épület mellett történt a detonáció. Az egymást követő támadások miatt már meg kellett szólalnia Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnöknek is. Közölte, hogy a támadások egyértelműen a dán hatóságok, és a társadalom ellen irányultak. A kormányfő közölte, hogy az újabb támadások megelőzése érdekében megerősítik a Svédországgal közös határok ellenőrzését. Frederiksen elmondta, hogy senki nem teheti meg, hogy valaki turistaként Svédországból érkezve bombákat helyezzen el Koppenhága közepén.
A szervezett bűnözői csoportok nem ismernek határokat (képünk illusztráció)Forrás: AFP/-

Nem ismer határokat a szervezett bűnözés

Bár egyelőre nem ismertek pontosan a dániai merényletek indítékai, de Joakim Palmkvist svéd újságíró a dániai TV2-nek arról beszélt, hogy bizonyos hasonlóságok felfedezhetőek a dániai és a svédországi bombatámadások között. Svédországban a támadások általában lakóházakat, irodaházakat, éttermeket, vagy éppen rendőrségi komplexumokat érintenek. Legutóbb pedig Landskrona városában éppen a helyi önkormányzat épületét érte súlyos támadás. Palmkvist szerint a rendőrséget két ok miatt éri támadás: az egyik, hogy sok esetben zsarolás miatt kerülnek a bűnözők célkeresztjébe, míg a másik eset, hogy éppen azért támadják őket, mert megpróbálnak fellépni a bűnözéssel szemben. Svédország azonban nemcsak a bombatámadásokat „exportálja” Dániába. A szervezett bűnözés a lövöldözésekkel és a gyilkosságokkal együtt nem ismer határokat. Júliusban három svéd férfit vettek őrizetbe Stockholmban azért, mert a gyanú szerint két másik svéd férfivel végeztek a dániai Herlev városában. A súlyos bűncselekmény hátterében a feltételezések szerint a bűnözői csoportok közötti ellentét állt.
A svédországi migránsbűnözés Dániába is elkezdett beszivárogni (Képünk illusztráció)Forrás: AFP/JONATHAN NACKSTRAND/Jonathan Nackstrand

Nagyon nehéz lesz ennek gátat szabni

Noha Dániában egyre nagyobb az úgynevezett importál bűnözés Svédországból, de az országnak megvannak a maga problémái is bevándorlók által elkövetett bűncselekmények miatt is. A Berlingske Tidende egy korábbi összeállítása szerint 2017-ben az elkövetett bűncselekmények aránya 60 százalékkal magasabb volt a férfi bevándorlók körében, mint a dán őslakosság körében. A nem nyugati bevándorló férfiak körében pedig a regisztrált bűncselekmények 234 százalékkal voltak magasabbak, mint a teljes dániai férfi lakosság körében. A bevándorlók és leszármazottaik körében a legnagyobb arányban a libanoniak, a szomáliaiak, a marokkóiak és a szíriaiak számítanak bűnelkövetőknek. Malmö egyik viszonylag békés negyedében fényes nappal lőttek agyon egy 31 éves nőt újszülöttjével a kezében. Később kiderült, hogy a nővel együtt sétáló férfit még 2008-ban rablásért ítélték nyolc év börtönre Dániában. Két nappal később pedig a svéd fővárosban egy 18 éves nőt a saját lakásában lőttek fejbe. Mindezen esetek fényében Dánia még messze áll attól, hogy olyan súlyos bűnözési helyzetben legyen, mint Svédország. Azonban a nyitott határok, a két ország közelsége, a bűnözés szabad áramlása, és Dánia saját problémái azt mutatják, hogy egyre nehezebb lesz megállítani a dániai helyzet eszkalációját, és az ország egyre inkább Svédországra hasonlít majd.
Dánia és Svédország között szabadon terjed a bűnözésForrás: AFP/Erland Vinberg

Párhuzamos társadalmak

Mint arról korábban beszámoltunk, egyre többen ismerik fel Dániában, hogy óriási problémákat okoz az országban, hogy a bevándorlók párhuzamos társadalmat építenek fel. Egy friss felmérés szerint a koppenhágai bevándorlók körében egyre inkább elfogadott, hogy az ő hagyományaik felette állnak a dán törvényeknek. Bár a hatóságok próbálnak fellépni a párhuzamos társadalomépítéssel szemben, de lehet, hogy már régen elkéstek. 2065-re Dániában kisebbségbe kerülhetnek az őshonos dánok, ha a jelenlegi népesedési tendenciák folytatódnak. Az országban súlyos gazdasági válság lehet, ha nem sikerül felgyorsítani a bevándorló hátterű emberek integrációját a munkaerőpiacra, mivel egyelőre csupán a migráció költségoldalát látni Dániában, előnynek semmi nyoma.

Nem ura a helyzetnek a rendőrség

Szintén írtunk arról, hogy biztonsági cégeket bérelnek fel a migránsok lakta svédországi no-go zónákban, hogy segítsék a rendőrség munkáját – adta hírül a V4NA nemzetközi hírügynökség a svéd SVT tévécsatorna információi alapján. A migránsok által elkövetett erőszakos bűncselekmények száma pedig egyre csak nő - fűzték hozzá. Söderhamn az egyike azoknak a svéd településeknek, amelyek arra kényszerültek, hogy biztonsági cégeket bízzanak meg járőri munkával, ugyanis a helyi rendőrség már nem tud megbirkózni a migráns bandákkal. A svéd Mitt nevű hírportál pedig arról írt hatósági statisztikákra hivatkozó beszámolója alapján, hogy Stockholmban naponta átlagosan 5 nőt erőszakolnak meg. A valóságban ennél több nő is eshet áldozatul a nagyrészt migránsok által elkövetett nemi erőszakoknak, de azt nem merik jelenteni a hatóságoknak. Az erőszakolóknak átlagosan csak az 5 százalékát ítélik el.

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.