tóth gabi
Ezeket mindenképp érdemes tudni, mielőtt fehérre meszeljük a fák törzsét télre.
Manapság egyre ritkábban látni fehérre meszelt fákat, miközben a nagyszüleink még rutinszerűen alkalmazták ezt a fontos módszert, ami idővel feledésbe merült. Pedig a gyümölcsfák törzsének fehér „zoknija” aranyat ér a hideg hónapokban. Mutatjuk, miért fontos, és hogyan csináljuk!
Az erős napsugárzás nem csak nyáron okoz károkat a növényekben, a fák esetében a napégés inkább télen következhet be. Ilyenkor a hideg éjszakák és a napsütéses nappalok váltogatják egymást, amitől a törzsön a felmelegedés hatására repedések jelenhetnek meg, és ezeken könnyen bejuthatnak kórokozók, kártevők és gombák. A mész hatására nem tud felmelegedni a törzs, a hőtágulás lényegesen kisebb, így kevesebb lesz a sérülés - írja a Fanny magazin.
A legtöbb gyümölcsfa törzsének a kérge sötét árnyalatú, ami télen, napsütéses nappalokon a dél felé eső oldalon felmelegszik és kiterjed; éjszaka viszont erősen lehűl és összehúzódik. A gyakran megismétlődő térfogatváltozás következtében a sejtek felrepednek, a szállítószövetek megszakadnak, és ez a törzsön hosszanti, függőleges fagyrepedések alakjában jelenik meg. Ha a repedéseket nem kezeljük, akkor belőlük nagyobb kiterjedésű fagyfoltok keletkeznek, amelyek évről évre szélesednek, és végül a törzs pusztulását idézik elő.
Hazánkban a kajszi- és őszibarackfákon a nagy hőmérsékleti különbségek hatására fagyrepedések jelenhetnek meg. Ezek a sebek az évek múltával egyre mélyülnek. A szállítónyalábok sérülése meggátolja a nedvkeringést és ez akár a fa pusztulását is okozhatja. Ezeket feltétlenül kezelnünk kell.
A fák meszelését évente kétszer kell elvégezni. Első alkalommal tavasszal, április környékén, második alkalommal pedig ősszel, az őszi lemosó permetezést követően ajánlott elvégezni fagymentes, enyhe és száraz időben, hogy a mészrétegnek legyen ideje megszáradni. Ez azért fontos, hogy tél végén már kifejthesse védő hatását, de lehetőleg ne túl korán kerüljön fel, különben tavaszra lemosódik.
Meszelés előtt a fakéreg fertőtlenítését is érdemes elvégzi, amivel a kéregre tapadt kórokozókat, rovarokat és baktériumokat is gyéríthetjük. Ehhez használjunk egy rézből készült drótkefét, amivel alaposan, de nagyon óvatosan átkaparjuk a fák vastagabb ágait és törzsét. A drótkefés tisztítás után végezzük el a rezes lemosó permetezést, majd jöhet a meszelés.
Mivel az oltott mész lúgos jellegű és maró hatású, porát belélegezve légzési nehézségeket, bőrre kerülve égési felmaródást, szembe kerülve súlyos szemkárosodást okozhat. Ezért fontos, hogy védőkesztyűvel dolgozzunk, valamint olyan ruhát viseljünk, amire nem baj, ha ráfröccsen a mész. Bőrrel való érintkezés után bő vízzel le kell mosni.
A legjobb az 5-8%-os mésztej, amelyet úgy állíthatunk elő, hogy egy rész oltott mészhez nyolc rész vizet adunk, majd hosszan kevergetjük. Alkalmanként csak annyi mésztejet keverjünk, amennyit aznap fel is használunk. Legalább két órán keresztül hagyjuk pihenni.
A mésznek egyenletesnek és tejföl állagúnak kell lennie, hogy ne folyjon le a törzsről. Figyeljünk az oldat sűrűségére. Ha túl sűrű, a fáról hamarabb szokott leperegni, mint a hígabb, amiből száradás után újabb réteget érdemes felvinni. A tapadást segíti a mészoldathoz kevert agyag. kaolin is legmegfelelőbb.
A mészoldat lúgos hatása miatt – nagyobb mennyiségben – káros a talajban élő szervezetekre, ezért a törzs körül, kezelés előtt érdemes a talaj felszínét fóliával letakarni. Mivel a nagyobb eső lemossa a fáról a meszet, ezért a munkát száraz időszakban célszerű végezni, amikor van esélye a mészrétegnek megszáradni.
Miután kikevertük a mésztejet, fel kell vinnünk a fák törzsére, vastagabb ágaira. Ezt ecseteléssel, cirokseprűvel, súrolókefével vagy permetező géppel is fel lehet juttatni a törzsre. A bevonat ajánlott magassága 1 m. A fák törzsét teljes hosszában kenjük le mésszel és a vastagabb tartóágakat is a tőtől számított 30 cm-ig.
A mésznek fertőtlenítő hatása közismert, de az áttelelő rovarok nagy részért is elpusztítja. Ehhez azonban fontos, hogy minél vékonyabb rétegben vigyük fel a mészréteget. A túl vastag mészréteg csak még nagyobb kárt okoz, hiszen megrepedezik, a repedések pedig kitűnő búvóhelyet nyújthatnak a kártevők számára.
A megfelelő védelem érdekében több rétegben is felvihetjük a meszet a törzsre, ezzel erősíthetjük a hatását. Arra figyeljünk, hogy mielőtt lekennénk a következő réteget, várjuk meg, hogy az előző réteg teljesen megszáradjon.
A két évesnél fiatalabb facsemetéknél a mészoldat károsíthatja a fakérget, ezért meszelésük ebben a korban kerülendő. Helyette használjunk pamut anyagból készült textilcsíkot, ami hasonló védelmet nyújt a mészhez. A textilréteg tavasztól őszig is fenn maradhat a fán, hiszen a nyári napégés elleni védelmét is biztosítja.
A vödrös mészfestékek, vagy diszperziós, vizes bázisú festékek vályogvakolatokra kiválóan alkalmasak, de gyümölcsfáknál semmiképpen nem ajánlott alkalmazni. Tapadásuk általában erős, a bevonatuk megakadályozza a fák kérgének levegőzését. Ráadásul műanyag, szintetikus alkotóelemet is tartalmaznak, ami beépül a növény anyagcseréjébe, azon keresztül a levelekbe, majd a termésbe is.