tóth gabi
Növényorvos leplezte le a legjobb praktikákat.
Ahogy a tavasz közeledik, a természet is életre kel, és ezzel együtt a teendők is felhalmozódnak szeretett kertünkben. Mielőtt belevágnánk a nagyobb munkákba, érdemes felkészíteni a kertet ezekre a feladatokra. Sipos József növényorvost kérdeztük a legfontosabb februári teendőkről.
Ha ősszel gondosan, megtisztogatva tettük el a kerti szerszámokat, akkor most nem lesz sok dolgunk velük. Egy alapos ellenőrzés azonban nem árthat, hiszen némelyik szerszám elöregedhetett, vagy kikezdhette a rozsda. Ha szükséges, még van időnk újat vásárolni, rendelni helyettük. A fémrészeket töröljük át olajba mártott ronggyal, hogy megelőzzük a rozsdásodást, míg a fanyeleket ápoljuk lenolajjal. Nézzük meg, a benzines gépekben van-e elegendő üzemanyag, és töltsük fel az akkumulátorral működő szerszámokat.
Ahogy elmúlnak a súlyosabb fagyok, érdemes elkezdeni a bogyós cserjék – például a ribizli és az egres – metszését, majd áttérni a gyümölcsfákra. Elsősorban a hidegre kevésbé érzékeny almafélékkel foglalkozunk ilyenkor, mint például az alma, a körte és a birsalma. A korai tavasszal nyíló díszfűveket, például a pampafüvet is most kell megmetszenünk, míg a díszkertben sor kerülhet az orgona, a lilaakác és a hortenzia metszésére is.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy meg kell öntözni az örökzöld cserjéket és bokrokat. Ahogy egyre melegebb az idő, és hosszabb ideig süt a nap, növényeink vizet veszítenek, ezért fontos, hogy elkerüljük a kiszáradásukat az átmeneti időszakban. Ügyeljünk arra, hogy ne vigyük túlzásba az öntözést, mert a pangó víz gyökérrothadáshoz vezethet.
A kártevők elleni védekezéshez használjuk a lemosó permetezést. Ez a módszer segít az áttelelő levéltetvek, pajzstetvek, atkák tojásainak és a leveleken, gyümölcsmúmiákon áttelelő kórokozó gombák spóráinak elpusztításában. Fontos, hogy a permetlé bőséges, és a permetezés áztatásszerű legyen, mert csak így tudunk minden szükséges felületet befedni. Ne feledkezzünk el a kéregkaparásról sem, mivel sok kártevő a kéreg alatt telel át.
Lássuk el a talajt tápanyagokkal: ássunk istállótrágyát vagy érett komposztot a fák tövébe, ezzel megőrizve a talaj termékenységét és segítve a hasznos anyagok termelését. Ne feledjük, hogy tavasszal a virágos- és a zöldségeskertnek van a leginkább szüksége tápanyagra, ezért elsősorban erre fordítsunk időt.
Nem árt foglalkozni a gyeppel sem, hiszen a tél nem kedvez a fűféléknek: nem kapnak elég fényt, és a sok csapadék miatt terjedni kezd a moha és a gomba. Erre a célra ideális lehet a gyepszellőztető gereblye, amely segítségével levegőhöz juttathatjuk a gyepet, ezzel segítve az ébredését. Így biztosan gyönyörű zöld pázsittal örvendeztet meg minket tavasszal az udvarunk.
Mielőtt hozzákezdenénk az ültetéshez, nézzük át a tavalyról maradt vetőmagokat, és dobjuk ki azokat, amiknek lejárt a szavatossága. Ha találunk a raktárban régebbi magokat, és bizonytalanok vagyunk a csírázóképességükben, végezzünk vetés előtt csírázási próbát. Ne felejtsük el, hogy a csírázás függ a vetőmag tárolásától, kezelésétől és a vetési technológiától is.
Miután átválogattuk a magokat, készítsünk tervet arról, hogy idén milyen növényeket szeretnénk vetni. Egy teljes ültetési naptárt is kitalálhatunk egész évre, így biztosan nem feledkezünk el a teendőkről. Érdemes átnézni a vetőmag-katalógusokat, ahonnan nemcsak ötleteket gyűjthetünk, hanem az új nemesítésekről is értesülhetünk.
Ha már nagyon várjuk a tavaszt, és elmúlt a nagy hideg, akkor megkezdhetjük a veteményezést is. Elsősorban olyan növényeket ültethetünk, amelyek jól bírják az átmeneti talajmenti fagyokat, és a csírázáshoz nem szükséges a magas hőmérséklet. Ilyen korai zöldség például a sárgarépa, vöröshagyma, spenót, zeller, petrezselyem, mák, zöldborsó, fejes saláta, hónapos retek, lóbab, feketegyökér, torma.
Ne feledkezzünk meg a virágoskertről sem: tisztítsuk meg az ágyásokat az elszáradt növényrészektől és a tél során ráhullott levelektől, gallyaktól, majd komposztáljuk ezeket. Ne feledjük, hogy februárban is ültethetünk nárciszt, jácintot és tulipánhagymákat. Az ültetéskor vegyünk fel kesztyűt, mivel a jácint hagymája mérgező. Az ideális ültetési mélység kb. 10-15 cm, az ültetési távolság 15 cm legyen.
Február végén már nekiláthatunk a palántanevelésnek is. Ha tavasszal karalábét, kelkáposztát, karfiolt, padlizsánt, brokkolit, paradicsomot vagy csili paprikát szeretnénk a kertünkben, ezeket már a szobában elkezdhetjük nevelni egy cserépben. Körülbelül öt-hat hét múlva, amikor már elérték a megfelelő kort, kiültethetjük a kertbe.
Ha eddig nem volt, szerezzünk be esővízgyűjtő tartályt, hogy a környezetet kímélve kevesebb vezetékes vízre legyen szükség az öntözéshez. A tartályt rögzítve helyezzük le az esővíz-levezető csatorna alá. A nyári időszakban felszaporodó szúnyogok ellen szúnyoghálóval fedjük le a tartály tetejét.
Februárban még gondoskodjunk a madarak etetéséről és itatásáról is. Ebben az időszakban a korán fészkelő madaraknak van a legnehezebb a dolguk. Mivel főként a magvakat fogyasztják, érdemes továbbra is magokkal és almával feltölteni az etetőket egészen április elejéig.
Összeállította: Reiter Georgina (FANNY)