Rengetegen elkövetik ezt a hibát a palántázással, te ne ess ebbe a csapdába!

Akinek van konyhakertje, egy idő után megtanul palántát készíteni, vagy azért, mert drágállja a piacon kaphatókat, vagy pedig azért, mert magot fogott a kedvenc fajtáiról, és azokat szeretné újra a kertjébe. Akárhogy is van, a palántanevelés nem egyszerű folyamat, rengeteg buktatója van; de a legnagyobb a türelmetlenség. Online fórumokon látni, hogy sokan máris megkezdték a palántanevelést, elvetették a paprika- és paradicsommagokat; de a korai vetés inkább árt, mint használ. 

Még kevés a fény

A fényigényesebb növényeknek akár 10-14 órán keresztül is szüksége van arra, hogy érje a fény, lehetőleg a Nap sugarai; ám ezt az évnek ebben a szakaszában még képtelenség megvalósítani, hacsaknem méregdrága LED-lámpákkal neveled a palántáidat. Ha kevés a fény, de sok a víz és a tápanyag, a palánták megnyúlnak, és jobban fenyegeti őket a palántadőlés.

Számít a hideg is

Ha fűtött szobában neveled a palántáidat, akkor gyorsabban fognak csírázni, de egyes zöldségek és fűszernövények, miután kibújtak a szikleveleik, inkább a hűvöset igénylik, így ha tudod, vidd át őket olyan helyiségbe, ahol legfeljebb 15 fok van. Ha eleve csak fűtetlen verandán tudod őket nevelni, a csírázás idejére mindenképpen tartsd a cserepeket fűtött szobában. Később pedig, ha nagy a hideg, éjszakára inkább vidd be a palántákat. De érdemes inkább megvárni február közepét, március elejét, amikor már nagyobb ereje van a Napnak; így fűtetlen helyen se fognak megfázni a palántáid.

Mit lehet februárban vetni?

Február elején még inkább tervezd a kertet, fogd vissza magad az ültetéssel, de a második hetétől máris indulhat a vetés: a padlizsán, a bazsalikom, a zeller, a korai káposztafélék, a paprika magjait máris elvetheted. A paradicsommal inkább várd meg február végét.