Jeges a járdád vagy a kocsibeállód? Így teheted só nélkül csúszásmentessé az utat

A hideg idő beköszöntével természetesen igyekszünk elkerülni, hogy az utak jégpáncéllá változzanak. A só használata azonban több kárt okozhat, mint hasznot. Mutatunk néhány alternatívát, amelyekkel környezetkímélőbb módon teheti csúszásmentessé őket.

Ezért ne használjunk sót

A só kloridion tartalma okozza a legtöbb problémát, ami a növényzet gyökerein keresztül felszívódva károsítja azokat. Tavasszal rossz hatása láthatóvá válik az út menti füvön, emellett megsárgult levelű fákat, illetve kiégett vagy később kihajtó cserjéket eredményezhet. A nátrium-kationok miatt pedig a növények nehezebben veszik fel a káliumot a talajból, ami betegségek kialakulásához vezethet.

Kárt tesz az utakban

A télen használt nagy mennyiségű só szinte semmit nem kímél, ráadásul olvadáskor messzire eljut. Rongálja az utakat, emellett kárt tesz az épületekben, a vezetékekben és a hidakban. Gyengíti az acélszerkezetet, sőt, még a vasbetont is rongálja. 

Visszajut a vízbe

A só természetkárosító hatását nem csupán a növények érzik meg. Elpusztítja a kisebb vízi organizmusokat és redukálja a tavakban a víz körforgását is.

Rongálja az autókat

Az út sózása a kocsiknak nem tesz jót. Ha keveredik a gépjárművek kipufogógázából kiáramló nitrogén-oxidokkal, maró anyag keletkezik, ami károsítja az autók fémszerkezetét, illetve az alvázát. Emellett a gumit sem kíméli.

Veszélyes a sétáltatás

A földre szórt konyhasó séta közben rongálhatja a cipőnket, az állatok számára pedig különösen veszélyes, hiszen könnyen kimarja a mancsaikat. Arról nem is beszélve, hogy komoly következményei lehetnek annak, ha kedvencünk megkóstolja, ugyanis mérgezést okozhat. 

Hosszútávú megtérülés

Alternatívát jelenthetnek a klorid nélküli vegyületek, mint amilyen a kálium-acetát. Ugyan a különféle megoldások drágábbak lehetnek a sónál, hosszútávon megtérülhet a befektetés. Az udvarra szórt só kimarhatja a kertünkben lévő füvet, ráadásul a fák és a cserjék is kiszáradhatnak. Ha télen nem sózunk, akkor nem kell tavasszal újraültetni őket. 

Így legyen zöldebb!

A magyar fejlesztésű zöld só az egyik legkiválóbb választás lehet, ugyanis igen hatékony csúszásgátló és jégmentesítő. Ráadásul, ha ezt használjuk, a környezetünket is kíméljük. Az édesvízi mészkő-granulátumból és kalcium-kloridból álló változat nagy előnye, hogy nem tartalmaz kloridiont. Oldódás közben hőt termel, ezáltal felolvasztja a jeget. Később pedig könnyen búcsút inthetünk neki. A hideg idő végeztével ugyanis elmorzsolódik és egyszerűen elsöpörhetjük.

Építési hulladék újragondolva

Valószínűleg a szemétben végezné a téglatörmelék, azonban mielőtt kidobnánk, érdemes átgondolnunk, hogy mire használhatjuk még fel. Az építési hulladék 0,5 mm-es őrleményét remek csúszásgátló hatása miatt az utakra is szórhatjuk só helyett. Sötét színének köszönhetően gyűjti a hőt és enyhén olvaszt. Mivel elég puha, nem kell attól tartanunk, hogy kárt tesz az útban, illetve az autókban. 

Sokat érő hamu

A hamu használata egy régi, bevált módszer. Ha elégetjük a kertben lévő fák beteg ágait, akkor az így keletkezett pernye kiváló csúszásgátló anyagként tehet nekünk szolgálatot. Magas káliumtartalma miatt még a talaj számára is előnyös lehet, ha ezt alkalmazzuk. Arra azonban ügyeljünk, pontosan hova szórjuk, bizonyos növényeknek ugyanis nem tesz jót a lúgosító hatása! Figyeljünk arra is, hogy ne koszoljuk össze vele a ruhánkat!

Homokozás télen is!

Só helyett használhatunk homokot, ami az egyik legegyszerűbb módszer. Könnyen eltávolíthatjuk, ugyanis miután elolvadt a jég és megszáradt, egyszerűen lesöpörhetjük az útról. Ráadásul a beszerzése sem bonyolult.

Műtrágya a természetért

Az útkáli, más néven kálisó kevésbé rongálja a fémeket, ráadásul kisebb mennyiséget is elég használni belőle. A vegyi anyag kálium-kloridot, magnézium-kloridot, illetve nátrium-kloridot tartalmaz, amit gyakran zeolittal kevernek. A környezetbarát műtrágyát -18 °C-ig hatékonyan alkalmazhatjuk otthonunknál. Amennyiben használata mellett döntünk, barkácsáruházakban is beszerezhetjük. Másik lehetőség a kálium-nitrát, ami egy lassan bomló műtrágya. Amellett, hogy segíthet elhárítani a csúszásveszélyt, megolvasztja a jeget, illetve a havat.

Minden műtrágya jó?

Az ammónium-nitrát csúszásgátló hatása kiváló, hatékonyan megolvasztja a jeget, azonban a műtrágya nagyon magas nitrogén tartalma miatt érdemes óvatosan bánni vele. Az anyag gyorsan felszívódik a talajban és könnyen a gyökerekhez jut. Ha néhány hét múlva naposabbra fordul az idő, a nitrogént felvett növények kihajthatnak. Ilyenkor fennáll a veszély, hogy egy újabb fagy beköszöntét nem bírják ki. Ráadásul, ha túl sokat használunk az anyagból, az megviseli az élővizeket is. 

Klasszikus módszer

Szórhatunk faforgácsot is az útra. A módszert már régóta alkalmazzák, ráadásul a sónál hatékonyabban óvja a természetet. Használata ugyan nem eredményez dekoratív látványt és végül össze is kell szednünk, azonban, ha arra gondolunk, hogy ezzel kíméljük a környezetet, megéri az áldozatot. 

15.

Vulkanikus védelem

A zeolit olyan zúzott vulkanikus kőzet, amit természetvédelmi körzetekben is használnak. Ugyan ez az alternatíva is jóval drágább, mint a só, ugyanakkor környezetbarátabb megoldás. Akár zeolit alapú macskaalom is megfelelő lehet a csúszásmentesítésre.