54 négyzetméteres csodakert: ámulnak és bámulnak a szomszédok

Nem véletlenül aratott fergeteges sikert Brigittáék kiskertje! Első pillantásra látszik rajta, hogy tulajdonosai harmóniában élnek magukkal, egymással és tágabb környezetükkel is. Ebben a kertben árad a szeretet! Ezt igazolja vissza Brigi szövege is, amit a kicsinosított kertről készült fotókhoz mellékelt: „Együtt kiterveltük, párom megalkotta. Kicsi udvar, de nekünk sokat jelent.”

Itt valamit tenni kell!

Azóta több, mint 12 ezren lájkolták a Barkácsolni jó csoportban a bejegyzést. Mi pedig a nagy érdeklődésre tekintettel megkerestük az 54 nm-es csodakert tulajdonosait. Pacur Brigitta párjával, Jánossal 10 évvel ezelőtt költözött Hollandiába, azóta született két kisfiuk. A házat, amelyhez a kertecske is tartozik jó másfél évvel ezelőtt vásárolták. Először az épületet lakták be, ám amikor odabent rendeződtek a dolgok, mindketten úgy érezték, ideje a kerttel is kezdeni valamit. Legfőképpen a gyerekeik miatt, akik szeretnek odakint, a levegőn játszani. De nem elég, hogy a kert unalmas és szürke volt, a ronda kerítés látványa egészen lehangolóvá tette az összképet.

Kerítés, ami olcsó, ápol és eltakar

Amiben mindketten egyetértettek: a felújítás nem kerülhet irdatlan összegbe és nem rabolhat el túl sok időt az életükből. Igyekeztek egyszerű és praktikus megoldásokban gondolkodni, drága mesteremberek igénybevétele nélkül. A takarékosság rögtön az elején nagyon fontos szempont volt. Arra gondoltak, az alapanyagot megrendelik a netről, aztán majd ők kétkezi munkával ügyesen összepakolják a dolgokat.

„A kerítésre a neten böngészve találtam megoldást„ – meséli Brigitta, majd hozzáteszi: előre összeállított deszkapaneleket rendeltek, ezeket valójában csak föl kellett csavarozni a betonalapra.

„Egy barátunk segítségével egy hétvége alatt sikerült megépíteni a kerítést, ez még ősszel elkészült. Egyébként annyira megtetszett a szomszédoknak, hogy azóta többen építettek ugyanilyet a környéken” – mondta Brigitta.

Mi az, ami elfér 54 négyzetméteren?

A tél az álmodozás jegyében telt, hisz Brigi és Jani tudta, hogy tavasszal nekiesnek a kertnek. Brigi egy papíron hevenyészett vázlatot rajzolt, próbált mindent beleilleszteni, ami családjuknak szükséges lehet odakint. Figyelembe kellett vennie, hogy ahol élnek, elég gyakran esik az eső és a gyerekek komoly kiképzést jelentenek minden egyes négyzetméteren. Ő a maga részéről kényelmes ülőbútort mindenképpen szeretett volna, míg férje a kerti grillezőhöz ragaszkodott.

A gyerekeknek homokozót,hintát és egy mini ugrálót szavaztak meg. Márciusban indult a nagy munka, az alapanyagokat részletekben rendelték, egyszerre mindig csak azt, amivel éppen dolgoztak.

A mesés kert legfőbb titka

Ahogy folytak a munkálatok, sorra születtek az újabb ötletek. Brigi például talált egy perforált dekorációs lemezt, amit nagyon el tudott volna képzelni a kanapé háta mögött.

„Jani lefestette, kitalálta, hogy beleilleszti egy fakeretbe, majd rögzítette, sőt, még egy izzósort is tett a keret alá. Este csodás a hangulata!„ – áradozik férje ügyességéről Brigi, majd elárulja, hogy ő viszont egy nagyméretű faliórába szeretett bele, ami végül épp erre a dekorlapra került, az összhatás pedig fantasztikus! Az igazi fűről már a tervezés során letett a házaspár, mert egyértelmű volt, hogy a gyepnek nem sok esélye lenne a picike udvarban.

Végül néhány négyzetméter műfű lett a megoldás: igaz, nem él, de a színe szép zöld. A természetet óriáskaspókban elhelyezett néhány növény jelképezi, nincs velük gond viszont sokat adnak a hangulathoz.

Most, hogy vége a munkának, a család élvezi a kertet, egyértelműen úgy gondolják, hogy nagyon megérte a sok befektetett energia. Az átütő sikert Brigi szerint a közös munka hozta „Ha eszünkbe jutott valami, mindig átbeszéltük együtt, hogyan lehetne legjobban kialakítani, mit lehetne még beletenni és valahogy mindig közös nevezőre jutottunk. Mint egy jól működő kapcsolatban: fontos meghallgatni a másik véleményét, az elképzeléseit, hogy aztán együtt alkothassunk valami újat.”