kulcsár edina
A digitális tér számos lehetőséget nyújt az oktatásban és a munkában is, azonban nem árt tudni, hogy ott is vannak betartandó illemszabályok.
A koronavírus megjelenésével az iskolák áttértek a digitális oktatásra, és a legtöbb munkahely is a biztonságot nyújtó home officet választotta.
A csoportos beszélgetéshez ma már rengeteg felület választható, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezek bármennyire anonimak, szabadnak vagy éppen könnyednek tűnnek, ugyanúgy, mint az offline világnak, az online térnek is megvannak a maga szabályai. Ezeket gyűjtötte össze Topa Zoltán őrnagy, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Ifjúságvédelmi főreferense.
„Hosszú folyamat volt, míg feltérképeztük az online teret és összegyűjtöttük ezeket a szabályokat„ – árulta el Topa Zoltán. „A munka során személyes tapasztalataimat is alapul vettem, hiszen két általános iskolás gyermekem van, ráadásul van a családban gimnazista és egyetemista is, akik szintén szívesen megosztották velem a tapasztalataikat.”
Topa Zoltán jól ismeri a pedagógusokat és a gyerekeket is, hiszen már több mint tíz éve tart képzéseket, tréningeket és előadásokat.
„A legtöbben nem ismerik az interneten, alkalmazásokban, közösségi felületeken lehetséges adatvédelmi beállításokat, megfelelő jogi ismereteik sincsenek, így veszélynek teszik ki magukat mind elkövetői, mind áldozati oldalon. Sokan azt hiszik, hogy ez egy anonim tér, ahol bármit megtehetnek, pedig ez koránt sincs így. Az interneten még fájdalmasabb a bántó szó, könnyen terjed, sok emberhez eljut, érzelmileg megterhelőbb, hisz az alázás ott történik, ahol a gyermek „él”. A szavak súlyát nem érzik a bántalmazók, a kortársak meg sodródnak, még a jó érzésű gyermek is lájkolni fogja a sértő tartalmat, nehogy ő is céltáblává váljon„ – világított rá Topa Zoltán.
A bűnmegelőzés fontos célja – mondta az őrnagy –, hogy minél szélesebb körben megismertesse az online világ veszélyeit és szabályait, amelyeket mindenkinek be kell tartania, amennyiben nem szeretne hosszadalmas jogi procedúra részese lenni.
„Érdemes tudni, hogy a tetteinknek jogi következményei vannak. Csak hogy a legegyszerűbb példát említsem, egy szerzői jogdíjas videót, képet nem használhat akárki. Az online keretek között zajló zaklatásnak – bántalmazásnak, bántó tartalom közzétételének – is jogi következménye van. Amit az ember megoszt, időbeli és földrajzi korlátok nélkül terjed. Előfordult, hogy diákról vagy tanárról osztott meg valaki sértő tartalmat, ilyenkor természetesen megindulhat az illető ellen fegyelmi vagy akár büntetőeljárás is. Az online bántalmazást súlyos lelki tünetek kísérhetik, hisz nem lehet elbújni előle, nem lehet eltüntetni vagy megsemmisíteni. Az internet nem felejt! Vegyük észre a jeleket!”