Mária Oleksza: "Imádom"
tóth gabi
Nagyanyáink kertjébõl nem hiányozhatott az illatos és lédús gyümölcsöket termõ szederfa. A ma már kevésbé becsben tartott finomság annak idején a gyerekek kedvenc csemegéje volt.
A régi világban nagyon elterjedt volt a fehér vagy fekete és egyébként nagyon egészséges termést hozó szederfa. Sok helyen eperfának hívják, de gyakorlatilag mindegy, melyik elnevezést használjuk. Termése lehet fehér vagy fekete - valójában ugyanarról a növényről van szó (morus alba). Létezik egy egészen fekete faj (morus nigra) is, melynek gyümölcse sokkal savanyúbb, és szinte szár nélkül kapcsolódik az ághoz.
Ami a lényeg: a szederfa hihetetlenül igénytelen, és hatalmas terméshozamot produkál, lédús gyümölcsei nyár elejétől több héten át érnek. Alig néhány évtizede szinte minden vidéki portán volt legalább egy, de inkább több szederfa. Dús lombkoronája tökéletes árnyékot vet, és ez nagy melegben bizony jól jön.
Az '50-es, '60-as években főleg azért telepítették, mert sok család selyemhernyó-tenyésztéssel egészítette ki a havi jövedelmét - a hernyók legfőbb tápláléka pedig nem más, mint a szederfa levele. Gyümölcsét imádták a gyerekek, no és a baromfiak az udvarban, főleg a kacsák. Szerencsés módon kártevője Magyarországon nemigen ismert, így a szederfát nem kell permetezni, szerény gyümölcse lédús és igen kellemes ízű: kevesen tudják, hogy lekvárnak és szörpnek is alkalmas.
Sajnos egyre kevesebb figyelmet kap a fán termő szeder, pedig sokan szeretik ma is! Egy magyar háziasszony nemrég nosztalgiázva említést tett róla a közösségi oldalon egy főzésre szakosodott csoportban - és valósággal felrobbant az internet.
Mindjárt kiderült, milyen sokan emlékeznek a fán termő szederre, illetve, hogy milyen sokaknak hiányzik ez a gyümölcs. És persze dőltek a jobbnál jobb ötletek!
Csabáné Maróti: "A mi fánkon nem fehér, hanem szinte fekete a szeder. Ma sokat szedtem belőle, mert ez olyan gyümölcs, hogy nem lehet abbahagyni az evést!"
Mária Oleksza: "Imádom"
Zsoltné Kalányos: "Imádom"
Olinka Vargha: "Szeretem, van nálam is"
Tóth Józsefné: "Szörpöt csinálj belőle. Legyúrod, kicsit cukrozod, pár órát áll, közben átgyúrod. Felfőzöd kb. forrástól 10 perc, átszűröd, felforralod és fertőtlenített üvegbe teszed. Száraz-dunszt. Télen szódával, akár vízzel és citromlével isteni. Tea ízesítésére is kiváló."
Tina K. Szabóné: Gyümölcsrizsbe...
Erika Molnár: Pálinkának, lekvárnak...
Györgyné Julianna Hirsch: Befőtt is készíthető belőle !!! 1 liter vízhez 40 dkg cukor, szirupot főzünk, hagyjuk kihűlni, addig óvatosan lemossuk a szedret üvegekbe rakjuk, hideg szirupot öntünk rá, hogy gyümölcsöt ne lepje el teljesen, lezárjuk, majd 1o-15 percet fazékban gőzöljük és ebbe hagyjuk kihűlni!
Mariska Nagy: "Gyerekkorom óta nem ettem, pedig nagyon szeretem."
Zsuzsanna Fekete: " Szeretem, főleg a pirosat."
Karolina Szőcs: "Minden reggel meló előtt szedek egy éthordóval. Melóban megeszem. Hazafelé újra megszedem."
Mónika Marschall: "Most készítettem lekvárt. Kíváncsi leszek, milyen lesz. Még rengeteg van a fán"
Ferencné Szabó: "Nagyon régen ettem!! De jó lenne valahonnan venni!!"
Zsuzsanna Nász: "Utoljára gyerekként ettem!"
Anikó Sári: "Nekem van ilyen fám!"
Lujza Holler: "De sokat ettünk gyerekkorunkban. Felénk úgy nevezték, hogy szeder."
Akpan Júlia Juhász: "Én is, de a feketét jobban szeretem"
Teréz Fábián Ferencné: "Én is sokat ettem még feketét is! Szeretem, de nem tudom, hol lehet találni?"
Tímea F. Szám: "Gyerekként ettem utoljára, de úgy érzem az ízét , mintha tegnap lett volna, hogy tömtem a számba :D Nagyon szerettem."
Lászlóné Jakab: "Évek óta keresek fehér eper fát, sehol nem tudtam megszerezni. Drága anyai nagymamám kertjében hatalmas eper fa állt, engem mindig ott talált. Ma is imádom, szeretnék a kertembe ültetni egyet, ha tudsz, segíts nekem!"
Farkasné Szűcs Jutka: "Mi anyukámnál ma legeltünk finom fekete epret"
(FORRÁS: Vali hagyományos konyhája)