tóth gabi
2000-ben rettenetes környezeti károkat okozott a Verespatakon mûködõ cianidos aranybánya. Hasonló szennyezõdés zúdult a bennszülött indiánokra, akik végsõ kétségbeesésükben öngyilkosságba menekülnek.
Õsi törvényeik szerint a navajo indiántörzs tagjai csak végső esetben, helyrehozhatatlan szégyenükben oltják ki saját kezűleg az életüket. Döbbenetes tény viszont, hogy Amerikában hónapok óta a navajo indiánok vezetik az öngyilkossági listát. De kik is ezek a navajok? Észak Amerika legnagyobb indián törzse új Mexikó ás Arizona állam területén él.
Hetvenötezer négyzetkilométeres területen vadásznak és gazdálkodnak. A törzs a legutóbbi népszámláláskor száznegyvennégyezren lelket számlált.
„Törzsem öngyilkossági hulláma a múlt év nyarán kezdődött – mondja Jonathan Nez, a navajo nemzet elnöke. A közelünkben, fenn a hegyekben van egy aranybánya. Szerintem újra akarták indítani, ezért lepték el újra a munkások, hogy kitisztítsák, de nem tudjuk pontosan mi történt, csak azt, hogy a Colorado Gold King Mine több millió liter szennyezett zagylét zúdított a nyakunkra. Azóta minden kipusztult, eltűntek a halak a folyóból, a vadak is elhagyták erdeinket, éheznénk, ha nem kapnánk a segélyeket, szerintem a kiszolgáltatottság miatt vette kezdetét ez a borzalmas öngyilkossági hullám.
Az öngyilkosságok száma karácsony előtt, december harmadik hetében érte el a csúcspontot. Szerintem a stressz és a depresszió telepedett rá a törzsemre. Hiába megyünk bárhová, nem törődnek velünk, mert az indián, az a huszonegyedik században is, csak egy koszos indián, aki a mai napig kolonc az állam nyakán.” - öntötte ki bánatát a navajok vezetője a The Daily Beast-nek.