
Teljes döbbenet: 8500 év után bukkanták rá a kőkorszaki településre
Régészek egy víz alatti várost fedeztek fel a dániai Aarhus-öbölben, amelyet máris a Kőkorszak Atlantiszaként emlegetnek.
Az ásatások során állatcsontokra, kőeszközökre, nyílhegyekre, egy fókafogra, valamint egy kis, megmunkált falapra bukkantak, utóbbi valószínűleg egy egyszerű szerszám lehetett, amelyek mind emberi jelenlétre és szervezett tevékenységre utalnak. A kutatócsoport eddig mintegy 40 négyzetméteres területet tárt fel a településből.

A tenger mélyéről került elő egy elveszett kőkorszaki város
Az utolsó jégkorszak mintegy 8 500 éve ért véget, amikor a hatalmas jégtakarók olvadni kezdtek. A tengerszint rohamosan emelkedett, olykor akár több métert is évszázadonként, elárasztva a kőkorszaki településeket, és a vadászó-gyűjtögető közösségeket a szárazföld belseje felé szorítva.
A globális tengerszint-emelkedés drámai módon alakította át a partvonalakat. Ez olyan, mint egy időkapszula. Amikor a tengerszint megemelkedett, minden oxigénmentes környezetbe került, és az idő egyszerűen megállt. Tulajdonképpen egy ősi partvonalunk van. Egy település, amely közvetlenül a tengerparton feküdt
- mondta Peter Moe Astrup víz alatti régész, az ásatások vezetője.
Idén nyáron búvárok ereszkedtek le mintegy nyolc méter mélyre Aarhus közelében, Dánia második legnagyobb városánál. A búvárok átvizsgálták a helyszínt és dokumentálták a felfedezést, ami lehetővé tette, hogy a kutatók kirajzolják egy, az időben megfagyott település elrendezését és mindennapi életét.
A felfedezés egy hatéves, nemzetközi projekt része, amely Észak-Európa tengerfenéki tájait térképezi fel és elveszett mezolitikus településeket kutat. A legtöbb ilyen településre eddig a kőkorszaki partvonalaktól beljebb bukkantak, de ez az új lelet az elsők között van, amelyet a tenger mélyéről sikerült előhozni - írja a Mirror.
A régészek abban reménykednek, hogy a további ásatások során szigonyokat, horgokat vagy halászati építmények nyomait is sikerül feltárniuk. A lelőhely egyedülálló betekintést nyújt abba, hogyan éltek kapcsolatban környezetükkel a mezolitikum emberei.






