Krausz Gábor
Döbbenetes dolgot vágott a felesége fejéhez egy férfi.
Egészen elképesztő történetet osztott meg a Redditen egy fiatal édesanya, aki pont férje születésnapján vesztette el nyolc hetes terhesen a második gyermeküket. Mint írja, a vetélést megelőző nap pont vizsgálaton voltak, ahol mindent rendben találtak az orvosok, a szívhang egészségesnek és erősnek tűnt, épp ezért érte váratlanul a tragédia, amelyre férje csak annyit tudott mondani: elrontotta vele a születésnapját.
A 26 éves családanya kétéves kisgyerekükkel játszott otthon, amikor nyomást érzett az alhasában, majd nem sokkal később látta, vérzik. Azonnal értesítette a férjét, aki ekkor a munkahelyén volt, hogy baj van.
Azt hiszem, elvesztettem a babát
– írta neki sms-ben, arra várva: a férje hazasiet hozzá, hogy támogassa őt lelkileg. Ehelyett a 27 éves férfi arra a kérdésre, hogy haza tud-e jönni, azt felelte: "ha" fontos, akkor persze. Ezt követően pedig, habár nagyjából fél óra alatt otthon szokott lenni, egy óra volt neki, mire a családjához ért, ugyanis még beugrott a boltba sört venni.
"Míg vártam őt, egyre rosszabbul éreztem magam. Erősödött a fájdalmam, a vérzésem, úgy éreztem, bármikor elájulhatok, ami miatt a kétéves fiunk felügyelet nélkül maradt volna. Nincs ugyanis a közelünkben barátunk, rokonunk, akinek szólhattam volna rajta kívül. Épp ezért valahogy össze kellett szednem magam, majd egy paracetamol után megetettem a fiunkat, és lefektettem aludni. A férjem azonban még mindig nem volt sehol. Mint kiderült, azért, mert megállt útközben sört venni. A végére azonban olyan rosszul lettem a vérveszteségtől, hogy a sürgősségire kellett mennünk. Mire hazaértünk, volt vagy este 8. Ekkor közölte velem: megígértem neki a múlt héten, hogy mivel szülinapja van, megfőzöm neki a kedvenc ételét" – emlékezett vissza az épp elvetélt nő, aki kijelentette: nincs jól, most nem tud főzni, inkább rendeljenek valamit. Erre a férje kifakadt:
Ohh, hogy az a...Ez a sz**ság elrontotta a születésnapomat!
A házasok végül aznap már nem is beszéltek egymással, sőt, a férj még azelőtt elrohant otthonról, hogy a neje felkelt volna, de onnan hazaérve sem szólt hozzá.
Próbáltam szóra bírni, de ignorált. Közöltem vele, hogy szégyenteljes, mire rám csapta azt ajtót, és kizárt a hálónkból. Ezután írt az anyja, hogy legyek vele türelmes, mert a fia is elvesztette a babát. Azt már nem kérdezte, én hogy vagyok.
A csalódott és gyászoló anya végül azzal zárta sorait: az egész miatt azon gondolkozik, talán eljött a válás ideje.