tóth gabi
Sneider azzal tett szert nagy tekintélyre az újnácik körében, hogy egy speciális zsidó- és cigányverõ módszert fejlesztett ki. Kapcsolatban állt német és osztrák újnácikkal, nyilas lapot is terjesztett. A RIPOST megszerezte az errõl szóló dokumentumokat. Fejezetek a Jobbik-elnök eltitkolt múltjából.
"A Roy nagyon kemény volt! Nem az a típusú főnök, aki csak háttérből pofázik, hogy előre, hanem mindig ott volt az élen. És igen, ha kellett, ütött! Verte a cigányokat meg akiről azt hitte, zsidó" - nyilatkozta róla a rendőrségi vallomásban egyik alvezére.
A Sneider vezette újnáci bandákról több ezer oldal bűnügyi irat keletkezett. Tanúvallomások, nyomozati anyagok, rendőrségi és ügyészségi jelentések. Ezek lényegét külön kötetbe rendezve tananyagként is felhasználták rendőrségi szakemberek képzésében. A kötethez, amely ma is megtalálható a Rendőrtiszti Főiskola és a Kriminológiai Intézet zárt könyvtárában, a korabeli SZDSZ-es miniszter Fodor Gábor írt előszót.
Sneider és az általa vezetett bandák bűnügyi dossziéja széles körű és agresszív neonáci tevékenységet dokumentál.
A Jobbik elnöke éveken keresztül volt vezéregyénisége olyan észak-magyarországi rohamosztagoknak, amelyek rasszista terror révén tartottak rettegésben több ezer embert.
A rendelkezésre álló bűnügyi iratok szerint a neonáci bandák, élükön Sneiderrel és alvezéreivel, a Mengele, Kishitler Führer, Fritz, Brenyó, Balta, Maffi névre hallgató újnácikkal, (a nyomozati iratok hosszú és pontos taglistát rögzítenek) rendszeresen vertek külföldi származású egyetemistákat, színes bőrűeket, békés, idős cigányzenészeket, sőt asszonyokat, de azokat is, akikről ránézésre azt hitték, hogy zsidók.
Sneider Tamás, akit ROY-nak azaz Királynak kellett szólítani, lépésről lépésre szerezte meg a rohamosztagok irányítását. A bűnügyi iratok, a tanúvallomások azt is rögzítik, hogy az újnácik eleinte nehezen fogadták be, mert nem a bandák központjának számító egri Csebokszári-telepről származott, hanem egy módosabb városrészből.
Tekintélyre azzal tett szert, úgy lett igazi vezér, hogy „kifejlesztett” egy motoros verési módszert. Két újnáci motoron ülve hirtelen odahajtott egy cigánynak vagy zsidónak vélt járókelőhöz, akit a hátul ülő rohamosztagos baseballütővel leütött, nemegyszer súlyos koponyasérüléseket okozva. Aztán gyorsan elhajtottak a helyszínről.
Minderről korábban Sneider egyik bűntársa a Magyar Narancsnak is részletesen beszámolt.
ROY-BLITZKRIEG, azaz ROY-VILLÁMHÁBORÚ, a magyar neonácik egymás között így hívták ezt a gyáva és kegyetlen módszert. Támadás közben mindig azt üvöltötték:
Piszkos cigányok, büdös zsidók!
Sneiderék vadászatnak hívták, amikor elindultak zsidókat és cigányokat verni.
Heves megye korabeli rendőrfőkapitánya, Lantos Bálint és az egri rendőrkapitány, Farkas Sándor több alkalommal is írásban hívta fel a figyelmet a Sneider-banda köznyugalmat megzavaró, folyamatos agresszív tevékenységére.
Sneider a neonáci bandák vezéreként széles körű szervező tevékenységet fejtett ki Észak-Magyarországon, alegységeket szervezett a rohamosztagokból Salgótarjánban, Tiszaújvárosban és Miskolcon is.
Egyik alvezére a rendőrségi vallomásban elmondta, hogy a későbbi Jobbik-elnök rendszeresen hozott magával a KITARTÁS nevű nyilas újság legfrissebb számaiból. A rohamosztagosoknak kötelessége volt előfizetni az akkoriban Németországban, Bielefeldben kiadott, német újnácik támogatásával megjelenő lapra.
Sneider sokrétű segítséget kapott a német és osztrák újnáci rohamosztagok vezetőitől.
A Jobbik-elnök neonáci-dossziéjának további részleteit sorozatunk második részében ismertetjük. Szó lesz arról, hogy Sneider miféle tervet egyeztetett a német újnáci vezérekkel 1991. április 26-án Budapesten, a Viking Klubban.