kulcsár edina
Hamarosan többletköltség nélkül fizethetjük meg a feladott sárga csekkjeinket a postán. Akik ezt teszik, azok számára a jelenlegi gyakorlat szerint a bankkártya postai használata nem fizetésnek minősül, hanem készpénzfelvételnek, ami - mint tudjuk - havonta csak két alkalommal ingyenes, utána már díjat kell érte fizetni.
Nem önkéntes csatlakozás ez a kormány rezsicsökkentési programjához, hanem a verseny kényszere. A vezérigazgató szavaiból kiderült:
Nem véletlen, hogy az elmúlt 5 évben 45%-kal csökkent az ilyen kártyás tranzakciók száma, ami azt jelentette, hogy ezek az ügyfelek egyre nagyobb hányadban hagyták el a postát.
Az persze kérdés, hogy az elpártolt – és feltehetően a sorban állásnál kényelmesebb elektronikus fizetési módok valamelyikére átszokott - ügyfeleket vissza lehet-e csalogatni?
Sárga csekk-fronton további költségcsökkentés is van még a rendszerben: a szolgáltató vállalatoknál, társasházak közös képviselőinél és mindenütt, ahol havi díjat szednek.
A legtöbb ilyen szolgáltató kényelmes módon, megkülönböztetés nélkül küldözgeti ügyfeleinek a sárga csekkeket akkor is, ha a kuncsaft már hosszú ideje csoportos beszedési megbízással, vagy rendszeres banki átutalással egyenlíti ki a számláját.
Egy-egy sárgacsekk előállítása több mint 300 forintba kerül. A jelenlegi jogszabályok szerint ezt a szolgáltató ugyan nem háríthatja közvetlenül a fogyasztóra, de ne legyen kétségünk. A gazdálkodó vállalatok minden felmerült költségét végül a fogyasztó fizeti meg. Ha a sok ezer feleslegesen kiküldött sárgacsekk árát ezek a cégek jobb szervezéssel, a számlázási gyakorlatuk megváltoztatásával megspórolnák, az is forrása lehetne egy következő rezsicsökkentésnek.