MANI

Leszakad az ég, ezekre kell készülni

Nyáron megszaporodnak a villámlással, jégesővel járó viharok, több százezer forintos kárt okozva a házakban. Összegyûjtöttük, hogyan védekezhetünk ezek ellen, és mi a teendő, ha a szabad ég alatt kap el minket az eső.
  • Szerző: MZ/x

A villámlástól szinte mindenki fél. Van, aki a hanghatástól riad meg, van, aki attól retteg, hogy belecsap, és olyan is akad bőven, aki a házát és a benne lévő elektromos eszközöket félti.

Azt azonban kevesen tudják, hogyan kell védekezni a villámcsapás ellen.

Ezt érdemes tudni a zivatarokról és a villámlásról

A zivatar egy olyan légköri jelenség, amit egy vagy több elektromos kisülés – villám – és dörgő, éles, csattanó hangok kísérnek. Előfordulhat, hogy az esőt 2 cm vagy nagyobb átmérőjű jég váltja le, és a 90-120 km/h-s szél sem ritka.

Azt, hogy egy vihar milyen távolságra tombol tőlünk, úgy tudjuk kiszámolni, ha a villámlás és dörgés közötti másodpercek számát megszorozzuk 330-cal. Az így kapott eredmény mutatja, hány méterre van még a vihar.

A villámcsapás a hegytetőkön, sík terepen, vízfelületek közelében tartózkodókat veszélyezteti a leginkább.

A villám hatása az emberre

Magyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás. Az áldozatok rendszerint nem halnak meg, csak ha a szívükön vagy a gerincoszlopukon halad keresztül az áram. Az esetek többségében, mivel a villámcsapás energiájának nagy részét a talaj fogja fel, a test belépési és kilépési pontjain égési sérülést okoz a kisülés, olykor pedig bénulást, amnéziát vagy szívkárosodást is előidézhet.

Az sincs biztonságban, aki az áldozat közelében tartózkodik, ugyanis a villám árama a földet érés helyétől minden irányban szétterjed a talajban, ezért a villámcsapás pontjától számított nagyjából három méter sugarú terület is veszélyzónának minősül.

Hogyan védekezzünk a villámcsapás ellen szabadtéren?

A katasztrófavédelem például a következőket tanácsolja heves zivatar, villámlás és jégeső esetére:

A legegyszerűbb, ha nem várjuk meg a vihart, ha nyílt terepen vagyunk. Amint megjelennek a fekete felhők, változtassunk útvonalat és menjünk biztonságos helyre.

Ha egy nagy villámlással járó vihar közeleg, vagy kap el minket, és nem tudunk behúzódni valahová, akkor

  • ne álljunk magányos fa alá; 
  • üljünk be egy autóba, az ablakokat zárjuk be, a fém részekhez pedig ne érjünk hozzá;
  • keressünk egy barlangot vagy egy mélyedést. Azt fontos tudni, hogy ezek csak akkor nyújtanak védelmet, ha legalább 1,5 méter mélyek és ha a bejáratától, a tetejétől és a falaitól legalább 1,5 méter távolságra vagyunk!
  • kerüljük a nedves talajt és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket;
  • kerüljük a kőomlásveszélyes szakadékokat;
  • fedezék híján álljunk 30 cm vastag szigetelőrétegre, például száraz kőre, ruhára és guggoljunk le zárt lábakkal és térdekkel, hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel;
  • álljunk egy fal (például kőfal) mellé, de csak ha a magassága a testhosszunk nyolcszorosa. A nedves sziklafalakat ne érintsük meg!
  • ha nyílt víz mellett tartózkodunk, a zivatar első jeleire azonnal hagyjuk el a vizet és keressünk biztonságos menedéket;
  • ha horgászás közben szakad le az ég, azonnal tegyük le a horgászbotot, és menjünk fedett helyre;
  • ha egy hajón kerülünk viharba, lógassunk a vízbe fémből készült sodronyt és ne érjünk a fémből készült tárgyakhoz.

Milyen óvintézkedéseket tegyünk otthon?

Mivel a házak nagy része el van látva villámhárítóval és túlfeszültség elleni védelemmel, a testi épségünk biztonságban van odabenn. Ha azonban nincsenek ilyenek, ne érintkezzünk fémmel vagy elektromos eszközzel, míg esik.

A vihar kezdete előtt zárjuk be az ablakokat, ajtókat és ha van, engedjük le a redőnyöket is. Készüljünk fel egy esetleges áramszünetre és a biztonság kedvéért áramtalanítsuk a készülékeket.