Ezért locsolkodunk húsvéthétfőn?

A tojás úgy lett a húsvét központi eleme, hogy egy termékenységi szimbólumról van szó, a barkaág a pálmaágat helyettesíti ott, ahol utóbbi nem honos, a sonkaevés a böjthöz és a disznóvágáshoz köthető eleme a húsvétnak, a locsolkodás pedig a következőképp kapcsolódik az ünnephez!

Ők voltak az első locsolók

A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, de a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, ami szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve a Krisztus sírját őrző katonák úgy csillapították le a feltámadás hírére összesereglett és ujjongó asszonyokat, hogy lelocsolták őket vízzel.

Mióta locsolkodnak az emberek?

A középkorban Konrád Waldhauser (1326-1369) írt elsőként a locsolkodásról, mint szokásról. Ez a szokás már akkor ismert volt a Szlovákok között, Csehországban, Ukrajnában és Lengyelországban is a Wikipédia szerint. Magyarországon csak később, a 17. században terjed el a szokás, legalábbis írásos emlékek csak ekkortól kezdve maradtak fent. 1736-ban Apor Péter egy művében ezt írta:...

A néphagyományban régóta fontos elem a locsolás

A néphagyományban az öntözés miatti bő termést, a megtisztulást és a termékenységet jelképezi a húsvéthétfői locsolkodás, ami egy közép-európai húsvéti hagyomány. A szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel -manapság inkább illatos kölnivel- locsolják meg a lányokat.

Kezdetben még vödörrel jártak locsolkodni a férfiak

Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezik a húsvéthétfőt, mikor is még ötven évvel ezelőtt is vödörnyi vízzel locsolták, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. Ez a szokás sokat finomodott azóta, ma már pedig inkább illatos kölnivel szokás a lányok haját „megöntözni”. Apropó kölni: a vödör vizet a két világháború között váltotta a szagos vízzel, leginkább rózsavízzel való locsolkodás Magyarországon.

Nem csak a locsolkodás volt hagyomány húsvéthétfőn

A locsolkodással egyenértékű szokás volt még a vesszőzés is, amit a sibának nevezett, általában fűzfavesszőből font vékony korbáccsal hajtottak végre a legények: ezzel csapkodták meg a lányokat. A vesszőre ezután a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg. Szokás volt még a hajnalfa állítás is. Húsvét vasárnap hajnalán a legények a kiszemelt lány kerítéséhez egy fiatal fát erősítettek, majd másnap bebocsátást kérve alaposan megöntözték a lányt.

Aki kíváncsi, hogy locsolkodtak régen az emberek, itt megnézheti

• Hollókőn a négynapos Hollókői Húsvéti Fesztiválon folklórprogrammal, palóc gasztronómiával, hagyományos, vödrös locsolkodással, valamint családi- és gyermekprogramokkal készülnek szervezők.
• A Vasi Skanzenben is több éves hagyománya van a húsvéthétfői rendezvénynek. Ebben az évben is várják a látogatókat április 1-jén délután 14 és 18 óra között.
• A szentendrei Skanzenben két nap is lesz locsolkodás: március 31-én és április 1-jén, húsvétvasárnap és hétfőn locsolkodással, hímes tojással, tavaszváró mulatsággal a régi falusi húsvéti ünnepeket keltik életre .
• Ópusztaszeren is életre kelnek a húsvéti hagyományok: látványos locsolkodással, tojásfestéssel, muzsikaszóval, kézműves foglalkozásokkal és néptánccal vár minden látogatót az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark március 31-én, "rügyfakasztó vasárnap" és április 1-jén "vízbevető hétfőn" - tájékoztatta az MTI-t Kodácz Csengele, az intézmény marketing vezetője.
• A Sóstói Múzeumfaluban a kereszténység egyik legnagyobb ünnepén, a tavasz első jeles napján is számtalan programmal kedveskednek.

További információk a húsvéti hagyományőrző programokról itt olvashatók.