tóth gabi
Kezdetét veszi a nyári időszámítás. Ez pedig megint óraátállítást jelent, pedig évek óta megszavazták annak eltörlését. Miért van erre szükség és előre vagy hátra kell most tekerni a vekkert?
Március 31-én, vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Ezt azt jelenti, hogy ismét óraátállítás lesz, pedig már 2019-ben eldöntötték, hogy megszüntetik ezt a gyakorlatot. Ennek ellenére úgy tűnik, idén megint csak megzavarjuk egy kissé a biológiai óránkat. Miért van erre szükség és mióta tekergetjük az órákat előre és hátra? Íme a válaszok!
Mielőtt még bevezették volna a nyári és a téli időszámítást, az emberek a Föld minden pontján a téli, vagyis a mostani időszámítás szerint éltek. Majd jött az ipari forradalom, és hamarosan bevettek egy új időszámítást, a nyárit, méghozzá azért, hogy egy kis pénzt lehessen így spórolni.
A nyári időszámítás ötletét sokan Benjamin Franklinnek tulajdonítják, ez azonban tévedés. Ő 1784-ben a szatirikus kis írásában (Javaslat a világítás költségének csökkentésére) valójában a korai kelésre buzdította az embereket és nem az óraátállítást szorgalmazta a Wikipédia szerint. A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben valójában George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta. Hudson a wellingtoni filozófiai társaságnak beküldött írásában kétórás óraátállítást javasolt: októberben 2 órával előre, márciusban 2 órával vissza. Javaslatát 1898-ban egy cikkben is ismertette, és bár volt érdeklődés az ötlet iránt, nem vezették be. Az ezt követő első komolyabb próbálkozás egy angol politikus, William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal állt elő, hogy az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre, majd szeptember négy vasárnapján vissza. A javaslatát végül nem szavazták meg.
Az országok közül elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be a két birodalomban. Az óraátállítás célja ekkor a világító gáz és villanyáram előállításához szükséges kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt, a mesterséges világításra való igény csökkentésével. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.
Magyarországon 1954-57-ben a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. Az akkori Minisztertanács azt remélte, hogy a csúcsterhelés csökkenésével felszabaduló villamosenergia-kapacitást leginkább az alumíniumkohászatban lehet majd hasznosítani. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban pedig újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. 1996-ig – az európai egységesítésig – a jelenlegitől eltérően egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás: március utolsó vasárnapjától szeptember utolsó vasárnapjáig tartott.
Van, ahol eltörölték az óraátállítást
Csehország 2021-ben arról döntött, hogy még 5 évig marad náluk az óraátállítás. Mexikóban pedig évekig tartó vita után hivatalosan eltörölték a nyári időszámítást. A közép-amerikai országban így már csak „Isten ideje” ( helyi köznyelvben a normál időre) az érvényes.
2018-ban volt egy európai népszavazás, ahol az EU lakosságának véleményét kérdezték az óraátállításról. A válaszadók többsége az óraátállítás eltörlését támogatta, köztük a magyarok is. Az Európai Parlament (EP) ennek alapján 2019-ben eldöntötte, hogy eltörlik az óraátállítást. Akkor a tagállamokra bízták a döntést, hogy a nyári vagy a téli időszámítást vezetik-e be véglegesen, a határidő pedig 2021 volt. Csakhogy közbejött a koronavírus-járvány, így a legtöbb tagállamban nem született döntést. Végül az EP a végső döntési határidőt 2024-ig halasztotta. Ez után elkezdődött az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió, ami miatt egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül újra napirendre az ügy, így az eltörlés dátuma optimista forgatókönyv esetén is legkorábban 2025-ben lehetséges.
A nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján kezdődik. Idén ez március 31-ére esik, tehát ekkor kell átállítani az óráinkat hajnal 2-ről előrefelé, hajnal 3-ra. Vagyis egy órával kevesebbet alhatunk, cserébe viszont egy órával tovább lesz kint világos.
A legtöbb óra magától átáll
Ma már nagyon kevés az olyan időmérő eszköz, amit manuálisan át kell állítani téliről nyári időre, vagy fordítva. A digitális, világhálóval kapcsolatban álló eszközök ugyanis automatikusan átállnak a megfelelő időre. Tekergetni maximum az analóg vagy hálózat-független eszközöket kell.