Marics Peti
A nyugdíjak mértéke ugyan nem nálunk a legmagasabb, de annak, aki nyugdíjba megy, Európában a legkevésbé nálunk esik vissza az életszínvonala.
Ha valaki nyugdíjba megy, minden országban kevesebb pénzből kell megélnie, mint aktív dolgozóként. Minél nagyobb a különbség a két összeg között, annál inkább visszaesik az életszínvonala. Mekkora ez az életszínvonal visszaesés nálunk és mekkora más európai országokban?
Érdekes tanulmány jelent meg a novekedes.hu portálon: Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az OEDC statisztikái alapján arról ír, hogy Magyarország vezet Európában egy különös mutató tekintetében: nevezetesen itt esik legkevésbé az életszínvonala annak, aki nyugdíjba megy. Az köztudott, hogy aki aktívan dolgozik, az magasabb életszínvonalat érhet el, mint aki nyugdíjas – hacsak nem dolgozik az utóbbi is. A gazdaság motorjai ugyanis azok, akik részt vesznek a termelésben. Azért sem volna jó, ha nyugdíjasként több pénzt kapnának az emberek, mert akkor mindenki a korai nyugdíjra hajtana.
Másrészt viszont az, aki ledolgozott egy életet, joggal remélheti, hogy utána sem kell nélkülöznie. Ha hirtelen kevesebb bevételből kell ugyanaztokat a kiadásokat fedezni, óhatatlanul romlik az életszínvonal, az ember kevesebbet engedhet meg magának. Nem mindegy, mennyivel! – írja a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
A közgazdászok a nyugdíjba vonulással járó életszínvonal változást a nettó nyugdíj-helyettesítési rátával számolják ki. Ez a szám azt mutatja meg, hogyan viszonyul átlagosan a kezdő nyugdíj értéke az utolsó munkában töltött időszak keresetéhez. Ha ez a mérőszám túl alacsony, mondjuk 30%, akkor a munkától visszavonulók életkörülményei drámai mértékben romlanak. Minél magasabb tehát ez az arányszám, annál könnyebb nyugdíjas-létre számíthatnak az adott országban élők.
A statisztikák szerint egész Európában nálunk romlik a legkevésbé az életminőség a nyugdíjba vonulás miatt. Magyarországon az imént említett mutató ugyanis 94%-on áll. Ennél jobbat egyetlen európai állam sem tud felmutatni. Még a második helyezett Portugáliában is csupán 90,3 százalék ez az arányszám. Azaz, míg a magyar nyugdíjba vonulók életszínvonala csak 6 százalékot esik, addig az ezüstérmes portugálok esetében is majdnem 10 százalékos a csökkenés mértéke. A fejlett nyugat-európai országokban még alacsonyabb ez a szám: Hollandiában 89,2%, Luxemburgban 88,7%, Ausztriában 87,1%, Dániában pedig 84% az arányszám értéke.
Szlovákiában a munkajövedelmük 69,4%-át kapják csak a friss nyugdíjasok, Csehországban 65,2% ugyanez az arány, azaz ezen államokban közel harmadával csökken az életminőség a munkában töltött évek végével. Lengyelországban pedig mindössze 36,5%-os ez a mutató, vagyis az aktív évek után a lengyelek jövedelme a harmadára esik vissza.
A lista végén két balti állam található. Észtországban az első nyugdíj csupán 33,8%-a az aktív jövedelemnek, Litvánia esetében pedig még ennél is kevesebbel, a munkabérük mindössze 30,7%-ával kell beérniük a nyugdíjasoknak.