Európa-bajnok lett Magyarország: itt a legjobb nyugdíjba menni

Ha valaki nyugdíjba megy, minden országban kevesebb pénzből kell megélnie, mint aktív dolgozóként. Minél nagyobb a különbség a két összeg között, annál inkább visszaesik az életszínvonala. Mekkora ez az életszínvonal visszaesés nálunk és mekkora más európai országokban?

Ezért él jobban egy aktívan dolgozó, mint egy nyugdíjas

Érdekes tanulmány jelent meg a novekedes.hu portálon: Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az OEDC statisztikái alapján arról ír, hogy Magyarország vezet Európában egy különös mutató tekintetében: nevezetesen itt esik legkevésbé az életszínvonala annak, aki nyugdíjba megy. Az köztudott, hogy aki aktívan dolgozik, az magasabb életszínvonalat érhet el, mint aki nyugdíjas – hacsak nem dolgozik az utóbbi is.  A gazdaság motorjai ugyanis azok, akik részt vesznek a termelésben. Azért sem volna jó, ha nyugdíjasként több pénzt kapnának az emberek, mert akkor mindenki a korai nyugdíjra hajtana. 

Másrészt viszont az, aki ledolgozott egy életet, joggal remélheti, hogy utána sem kell nélkülöznie. Ha hirtelen kevesebb bevételből kell ugyanaztokat a kiadásokat fedezni, óhatatlanul romlik az életszínvonal, az ember kevesebbet engedhet meg magának. Nem mindegy, mennyivel!   – írja a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Így számolják ki, mennyit ér az első nyugdíj az utolsó fizetéshez képest

A közgazdászok a nyugdíjba vonulással járó életszínvonal változást a nettó nyugdíj-helyettesítési rátával számolják ki. Ez a szám azt mutatja meg, hogyan viszonyul átlagosan a kezdő nyugdíj értéke az utolsó munkában töltött időszak keresetéhez. Ha ez a mérőszám túl alacsony, mondjuk 30%, akkor a munkától visszavonulók életkörülményei drámai mértékben romlanak. Minél magasabb tehát ez az arányszám, annál könnyebb nyugdíjas-létre számíthatnak az adott országban élők.

Magyarország Európa-bajnok ezen a téren

A statisztikák szerint egész Európában nálunk romlik a legkevésbé az életminőség a nyugdíjba vonulás miatt. Magyarországon az imént említett mutató ugyanis 94%-on áll. Ennél jobbat egyetlen európai állam sem tud felmutatni. Még a második helyezett Portugáliában is csupán 90,3 százalék ez az arányszám. Azaz, míg a magyar nyugdíjba vonulók életszínvonala csak 6 százalékot esik, addig az ezüstérmes portugálok esetében is majdnem 10 százalékos a csökkenés mértéke. A fejlett nyugat-európai országokban még alacsonyabb ez a szám: Hollandiában 89,2%, Luxemburgban 88,7%, Ausztriában 87,1%, Dániában pedig 84% az arányszám értéke.

A környező országokban sokkal rosszabb a helyzet

Szlovákiában a munkajövedelmük 69,4%-át kapják csak a friss nyugdíjasok, Csehországban 65,2% ugyanez az arány, azaz ezen államokban közel harmadával csökken az életminőség a munkában töltött évek végével. Lengyelországban pedig mindössze 36,5%-os ez a mutató, vagyis az aktív évek után a lengyelek jövedelme a harmadára esik vissza.

Ezek a legrosszabbul teljesítő országok

A lista végén két balti állam található. Észtországban az első nyugdíj csupán 33,8%-a az aktív jövedelemnek, Litvánia esetében pedig még ennél is kevesebbel, a munkabérük mindössze 30,7%-ával kell beérniük a nyugdíjasoknak.