A 2023-as költségvetés célja a rezsivédelem, bővül a családtámogatások köre is

Orbán Viktor miniszterelnök még szeptemberben jelentette be, hogy decemberben alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, amelyben új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd. 

Az átalakításra a megváltozott gazdasági helyzet miatt volt szükség, mert az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciós politika egész Európa gazdaságát válságba taszította. A végleges költségvetés továbbra is szem előtt tartja az elfogadott, legfontosabb irányvonalakat: a családok és a nyugdíjasok támogatását, Magyarország biztonságát, valamint a munkahelyek védelmét. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón a rezsivédelem költségvetésének nevezte a 2023-as büdzsét. Jelezte, a kormány a jövő héten a parlament elé terjeszti a költségvetés módosításáról szóló javaslatát, amelyet az Országgyűlés márciusban fogadhat el. Az elmúlt év gazdasági folyamataira visszatekintve közölte: 2022-ben minden jel szerint 4,5 százalék körüli gazdasági növekedést ért el az ország, ami az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Ahogy a megelőző két választási évben, úgy 2022-ben is jelentősen csökkent a költségvetés hiánya - 6,8 százalékról 4,9 százalékra -, az államadósságot pedig 76,8 százalékról 73,5 százalékra sikerült mérsékelni. A reálbérek az első tíz hónapban az infláció ellenére 4,3 százalékkal nőttek, 2010-hez képest pedig a családi kedvezményeket is figyelembe véve 77 százalékkal, ami Európában a hatodik legmagasabb érték. Az OECD adatai szerint 2022 harmadik negyedévében harminckét ország közül egyedül Magyarországon nőttek a reálbérek. 

Bővül a családtámogatások köre

A 2023-as költségvetés a nehéz idők ellenére is biztosítja a családtámogatásokat, sőt, ezek köre jövőre tovább bővül. Orbán Viktor miniszterelnök még a tavaly év végi kormányinfón jelentette be, hogy a 25 év alattiak 2022. január elején bevezetett szja-kedvezményét a 30 év alatti gyermeket vállaló nőkre is kiterjeszti a kormány. Idén is húszféle állami támogatást vehetnek igénybe a családok, melyek között vannak otthonteremtési, hiteltartozást csökkentő és adózást könnyítő elemek  - erről bővebben itt írtunk.

Emelkednek a nyugdíjak 

A költségvetés emellett garantálja, hogy januártól 15%-kal emelkednek a nyugdíjak, amely a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik. Ezzel 2023-ban a nyugdíjcélú kiadások meghaladják a 6150 milliárd forintot, ami a költségvetés legnagyobb tétele.

Varga Mihály Pénzügyminiszter korábban közölte: továbbra is azon dolgoznak, hogy a szankciós válságban is megőrizzék a nyugdíjak értékét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben 2 465 503-an részesültek nyugdíjban Magyarországon, ebből 1 996 928 öregségi nyugdíjban. Az ellátásuk havi átlagösszege tavaly 164 102 forint volt. 2023-ban egy átlagnyugdíjas havi 27 ezer forinttal kap majd többet, mint tavaly, a 13. havi nyugdíjjal együtt pedig az emelés éves szinten meghaladja a 350 ezer forintot. 

Pedagógus béremelés

A költségvetés emelt forrásokat biztosít az oktatás és az egészségügy számára is, és ez mindkét ágazatban béremelésekre is fedezetet nyújt. A kormány elkötelezett amellett, hogy minél nagyobb mértékben emelhessék a pedagógusok bérét, ezért a hazai mellett az uniós forrásokat is szeretnék használni erre a célra. Ha ez megvalósul, akkor 2023-ban nem 10, hanem 21 százalékos lesz a pedagógusbér-emelés, 2024-ben nem 10, hanem 25 százalékos, 2025-ben pedig 29 százalékos béremelés valósulhat meg. Ezzel elérhetjük, hogy három év alatt 75 százalékos béremeléssel egy magyar pedagógus átlagos fizetése 777 ezer forint legyen.

Rezsivédelem

Az elhúzód háború és a brüsszeli szankciós politika miatt 2023-ban Magyarország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nő. A rezsicsökkentés fenntartása nélkül a magyar családok havi 181 ezer forinttal többet fizetnének energiára. Ezért a kormány úgy döntött, hogy jelentősen emeli a Rezsivédelmi Alap forrásait annak érdekében, hogy megvédje a magyar családokat és vállalkozásokat az elszálló energiaáraktól. Az Alap összege így közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedik, ami forrást biztosít arra, hogy a családok és az állami intézmények, köztük az önkormányzatok is hozzájárulást kapjanak a megnövekedett kiadásaikhoz. A költségvetés tartalmazza a rezsicsökkentett távhő árának forrásait is. A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány központi tartalékot is megemelte: a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő a tartalékok összege. 

Várhatóan jövőre is nő a gazdaság

A kormány a veszélyes idők ellenére is fenntartja azt a célját, hogy javítsa az egyensúlyi mutatókat. Ennek megfelelően a jövő évi költségvetés 1,5%-os növekedéssel, csökkenő hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol. A Rezsivédelmi Alap és a központi tartalék jelentős emelésére tekintettel a kormány a korábban meghatározottnál némileg magasabban, a GDP 3,9%-ában határozta meg az új hiánycélt, amely a 2022-es várható hiányhoz képest érdemi csökkenést mutat. A kormány ugyanakkor azt is kikötötte, hogy amennyiben a gazdaság a várható 1,5%-nál magasabban bővül, a fennmaradó részt a hiány további csökkentésére kell fordítani. A 2023 év végi adósságráta 70,2%-ra javulhat.